Philip Hammond brit pénzügyminiszter szeretné elkerülni, hogy Nagy-Britannia úgy lépjen ki az Európai Unióból, „mintha egy sziklafal széléről lépne le”. A politikus egy átmeneti időszakot tart szükségesnek, hiszen időbe telik bevezetni az új bevándorlási szabályozást és így a brit üzleti szektor is alkalmazkodni tud az új feltételekhez.
A brit pénzügyminiszter szerint „nem sok minden változik majd” a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének másnapján, és várhatóan időbe telik az új bevándorlási szabályok érvényesítése is, de az átmeneti időszak legfeljebb az öt év múlva esedékes következő parlamenti választásokig tarthat. Philip Hammond a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: „lesz egy folyamat”, amely a brit EU-tagság 2019 márciusára valószínűsíthető megszűnésének másnapján kezdődik, és addig tart, amíg a kilépés feltételeiről szóló, a brit kormány „várakozása és reményei szerint megszülető” megállapodás életbe nem lép.
Arra a kérdésre, hogy ez az átmeneti időszak milyen hosszú lehet, Hammond azt mondta: erre egyelőre nincs pontos válasz, mivel ez a kérdés még nem került hivatalosan napirendre. A pénzügyminiszter szerint azonban „széleskörű a konszenzus” abban, hogy ennek az átmeneti folyamatnak a 2022 júniusában esedékes következő brit parlamenti választásokig véget kell érnie.
Hammond a brit kormányon belül annak az irányzatnak a vezető képviselője, amelynek tagjai szerint a Brexit-folyamat során tekintettel kell lenni a brit üzleti szektor érdekeire is. A pénteki BBC-interjúban is hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy Nagy-Britannia úgy lépjen ki az Európai Unióból, „mintha egy sziklafal széléről lépne le”.
Az átmeneti időszakot a „kemény Brexit” hívei nem pártolják, de Philip Hammond vezetésével egyre szélesebb teret nyer az a meggondolás a kormányon belül is, hogy szükség van az átfogó kilépési megállapodásra az EU-val, és az egyezményben foglaltak érvényesítésére szolgáló bevezetési időszakra is a Brexit után.
Hammond a pénteki BBC-műsorban kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése utáni első napon „nagyon sok minden ugyanúgy fog kinézni”, mint addig, például az áruforgalom jórészt ugyanúgy zajlik majd Nagy-Britannia és az Európai Unió között, mint most.
Arra a kérdésre, hogy a Brexit utáni kezdeti időszakban az EU-tagországok állampolgárai is megkötések nélkül beutazhatnak-e Nagy-Britanniába, a brit pénzügyminiszter azt mondta: „bizonyos időbe telik majd”, mire a brit kormány teljes mértékben érvényesíteni tudja az Európai Unióból érkezőkre vonatkozó majdani új bevándorlási szabályozást.
Hammond szerint „ez nem politikai döntés kérdése, hanem ténykérdés”, hiszen a bevándorlás újfajta szabályozásához kiterjedt új infrastruktúrát kell megteremteni, számos új alkalmazottra és új információtechnológiai megoldásokra lesz szükség, „mindez pedig időbe telik”.
(MTI)
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Állítólag arra kérték meg Zelenszkijt, hogy még másfél-két évig folytassa a háborút.
Nagyon kellene már Ukrajnának az a 90 milliárd euró.
Hamarosan az összes klasztert megnyitják.
Az elnök pártja alig jár be a parlamentbe, ami így nem, vagy alig tudja megszavazni a mentőcsomagokhoz szükséges törvényeket.
Az Európai Bizottság most éppen Donald Trump bajszát rángatja.
Újra bevetették Brüsszelben a „nagy trükköt” Ukrajna érdekében.
Parádésan sikerült Nebojsa Vignjevics bemutatkozása.
Az ukránok folytatják a zsarolást és a fenyegetőzést, „ezért minden helyzetre felkészülünk”.
