Philip Hammond brit pénzügyminiszter szeretné elkerülni, hogy Nagy-Britannia úgy lépjen ki az Európai Unióból, „mintha egy sziklafal széléről lépne le”. A politikus egy átmeneti időszakot tart szükségesnek, hiszen időbe telik bevezetni az új bevándorlási szabályozást és így a brit üzleti szektor is alkalmazkodni tud az új feltételekhez.
A brit pénzügyminiszter szerint „nem sok minden változik majd” a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének másnapján, és várhatóan időbe telik az új bevándorlási szabályok érvényesítése is, de az átmeneti időszak legfeljebb az öt év múlva esedékes következő parlamenti választásokig tarthat. Philip Hammond a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: „lesz egy folyamat”, amely a brit EU-tagság 2019 márciusára valószínűsíthető megszűnésének másnapján kezdődik, és addig tart, amíg a kilépés feltételeiről szóló, a brit kormány „várakozása és reményei szerint megszülető” megállapodás életbe nem lép.
Arra a kérdésre, hogy ez az átmeneti időszak milyen hosszú lehet, Hammond azt mondta: erre egyelőre nincs pontos válasz, mivel ez a kérdés még nem került hivatalosan napirendre. A pénzügyminiszter szerint azonban „széleskörű a konszenzus” abban, hogy ennek az átmeneti folyamatnak a 2022 júniusában esedékes következő brit parlamenti választásokig véget kell érnie.
Hammond a brit kormányon belül annak az irányzatnak a vezető képviselője, amelynek tagjai szerint a Brexit-folyamat során tekintettel kell lenni a brit üzleti szektor érdekeire is. A pénteki BBC-interjúban is hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy Nagy-Britannia úgy lépjen ki az Európai Unióból, „mintha egy sziklafal széléről lépne le”.
Az átmeneti időszakot a „kemény Brexit” hívei nem pártolják, de Philip Hammond vezetésével egyre szélesebb teret nyer az a meggondolás a kormányon belül is, hogy szükség van az átfogó kilépési megállapodásra az EU-val, és az egyezményben foglaltak érvényesítésére szolgáló bevezetési időszakra is a Brexit után.
Hammond a pénteki BBC-műsorban kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése utáni első napon „nagyon sok minden ugyanúgy fog kinézni”, mint addig, például az áruforgalom jórészt ugyanúgy zajlik majd Nagy-Britannia és az Európai Unió között, mint most.
Arra a kérdésre, hogy a Brexit utáni kezdeti időszakban az EU-tagországok állampolgárai is megkötések nélkül beutazhatnak-e Nagy-Britanniába, a brit pénzügyminiszter azt mondta: „bizonyos időbe telik majd”, mire a brit kormány teljes mértékben érvényesíteni tudja az Európai Unióból érkezőkre vonatkozó majdani új bevándorlási szabályozást.
Hammond szerint „ez nem politikai döntés kérdése, hanem ténykérdés”, hiszen a bevándorlás újfajta szabályozásához kiterjedt új infrastruktúrát kell megteremteni, számos új alkalmazottra és új információtechnológiai megoldásokra lesz szükség, „mindez pedig időbe telik”.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
