Példátlan, 2,4 milliárd eurós büntetést szabott ki kedden az Európai Bizottság az amerikai óriásvállalatra. A Google-t azzal vádolják, hogy a trösztellenes törvények megsértésével akadályozta a piaci versenyt.
Rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság kedden a Google internetes óriáscégre az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt. „A Google visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között” – közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.
„A cég ezzel megsértette az EU trösztellenes szabályait, magatartásával lehetetlenné tette, hogy versenytársai egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, hogy az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció előnyeitől” – tette hozzá.
Monopolizáló törekvések
Mint a bizottsági közleményben írták, a Google ezt a gyakorlatot folytatta az Európai Gazdasági Térség mindazon országaiban, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával. Rámutattak: a Google Shopping forgalma az Egyesült Királyságban 45-szörösére nőtt, Németországban 35-szörösére a visszaélés kezdete óta, a riválisoké viszont jelentősen csökkent, az Egyesült Királyságban 85, Németországban 92 százalékkal. Kiemelték: a Google megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt azzal, hogy a sajátjától eltérően kezelte a versenytársak szolgáltatását.
A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát. Kent Walker, a Google alelnöke később bejelentette, hogy fontolóra veszik a fellebbezés lehetőségét a bírság ellen, mert nem értenek egyet a brüsszeli testület döntésével, amely lezárta a még 2010-ben indított vizsgálatot. A vállalatnak hatvan napja van rá, hogy fellebbezést nyújtson be.
Jelentős szankció
Az uniós szabályozás értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet tavalyi bevétele 90,3 milliárd dollár (80,6 milliárd euró) volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. Sajtóhírek szerint a bírság ugyan nem dönti romba az Alphabetet, de azért érezhető lesz a társaságnak.
Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.
Az Európai Bizottság két másik, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform vonatkozásában.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
