A Politico szerint Putyin nyerte a román választást, még a NATO-t is szóba hozták
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
Rendkívüli parlamenti ülésen a szociálliberális kormánykoalíció vasárnap előterjesztette a Grindeanu-kabinet leváltására irányuló bizalmatlansági indítványát. A koalíció szerint Romániát nem lehet kisajátítani, ezért megvédik a demokráciát és a románok szavazatát. A román miniszterelnök nem jelent meg a parlament előtt, amikor ott az ellene beterjesztett bizalmatlansági indítványt olvasták fel.
Rendkívüli ülést tartott vasárnap a bukaresti parlament, a szociálliberális kormánykoalíció előterjesztette a Grindeanu-kabinet leváltására irányuló bizalmatlansági indítványát. A kormánytöbbség azért kezdeményezett parlamenti szavazást az általa hatalomra juttatott kormányfő ellen, mert nem volt hajlandó lemondani, miután a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva megvonták tőle a politikai támogatást. Az alkotmány szerint három napnak kell eltelnie a bizalmatlansági indítvány parlamenti ismertetése és megszavazása között. A „Romániát nem lehet kisajátítani, megvédjük a demokráciát, a románok szavazatát” című előterjesztésről és a Grindeanu-kabinet sorsáról szerdán szavaznak a román parlamentben.
A bizalmatlansági indítvány előterjesztői az alkotmányt idézve leszögezik: a román nép nemzeti szuverenitását választott képviselőin keresztül gyakorolja, azt egyetlen személy vagy csoport sem sajátíthatja ki. Miután a parlamenti többséget birtokló, a kabinet tevékenységével elégedetlen PSD-ALDE szociálliberális koalíció megvonta támogatását a kormánytól, annak 27 tagja közül 25 lemondott. Csak maga a miniszterelnök, Augustin Jianu távközlési miniszter és a hozzájuk csatlakozott Victor Ponta volt kormányfő, vagyis „az úgynevezett Ponta-Grindeanu-Jianu-kormány” hiszi azt, hogy a választók akaratát semmibe véve, saját nevében kormányozhat – érvelnek a bizalmatlansági indítvány előterjesztői.
A PSD-ALDE koalíció szerint a
„demokratikus szabályokat felrúgó, felelőtlen, önkényes eljárással szemben”
a parlamentnek kötelessége fellépnie, és legitim kormányt állítania az ország élére.
Közben Grindeanu, aki Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök megalapozatlan hatalmi önkényének tartja az eltávolítására irányuló döntéseket, felmentette tisztségéből vasárnap a regionális fejlesztési minisztérium 12 második vonalbeli tisztségviselőjét, hogy a tárca –Dragneához hű – vezetője, a még tisztségben lévő Sevil Shhaideh kormányfőhelyettes ne tudja „politikai célokra” használva hirtelen szétosztani a mindeddig visszatartott csaknem félmilliárd eurónyi fejlesztési alapokat.
Grindeanu – eljárási szabálytalanságokra hivatkozva – nem jelent meg a parlament előtt, amikor ott az ellene beterjesztett bizalmatlansági indítványt olvasták fel. Nem voltak jelen a jobbközép ellenzék képviselői sem, akik – Traian Basescu volt államfő szavai szerint – távol akarják tartani magukat a szociáldemokrata „klánok” közötti leszámolástól.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói, akik adott esetben a mérleg nyelvévé válhatnak, szintén távol maradtak a vasárnapi parlamenti üléstől. A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati kolozsvári ülése után Kelemen Hunor szövetségi elnöke úgy nyilatkozott, az RMDSZ nem kíván beavatkozni a román kormánykoalíción belül kialakult konfliktusba, és csak közvetlenül a szerdai szavazás előtt dönt arról, hogy megszavazza-e a koalíció pártjai által saját kormányuk leváltására kezdeményezett bizalmatlansági indítványt.
(MTI)