Szívélyes fogadtatásban részesült Robert Fico Moszkvában (VIDEÓ)
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
Joszif Sztálint tartják a világtörténelem legkiemelkedőbb egyéniségének az oroszok. Egy felmérés szerint a diktátor Vlagyimir Putyint és Alekszandr Puskint is maga mögé utasította.
Joszif Sztálint nevezték meg a világtörténelem legjelentősebb személyiségeként az oroszok, akit megítélésük szerint holtversenyben Alekszandr Puskin és Vlagyimir Putyin követ a fontossági sorrendben – derült ki Jurij Levada Független Elemzőközpont hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből.
A válaszadók 38 százaléka szerint a kommunista diktátor minden idők legjelentősebb alakja. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtőjének tekintett költőt és a jelenlegi elnököt a válaszadók egyaránt 34 százaléka sorolta az első helyre. A megkérdezettek többet is megnevezhettek az általuk leginkább nagyra becsült személyiségek közül, az értékek végösszege ezért haladja meg a 100 százalékot.
A válaszadók 32 százaléka Lenint, a bolsevik forradalom és a szovjet állam első vezérét, 29 százalék pedig I. Péter cárt nevezte meg legnagyobbként, aki – mint vallják – „ablakot nyitott” Európára. A 2012-ben összeállított top 5-ös listán szereplő nevek ugyanezek voltak, csak a sorrendjük változott meg azóta. Sztálin 42, Lenin és I. Péter 37, Puskin 29, Putyin pedig 22 százalékot kapott akkor.
Az 1600 fős, 18 évesnél idősebb mintán elvégzett idei felmérésben a világ első űrhajósát, Jurij Gagarint 20, Lev Tolsztoj írót 12, Georgij Zsukov marsallt, a második világháború legjelentősebb szovjet hadvezérérét 12, II. Katalin cárnőt és Mihail Lermontov költőt pedig a válaszadók 11 százaléka sorolta az első helyre. A Levada-központ egy másik felmérése szerint az 1997-ben mért 34-ről idén májusra 12 százalékra csökkent azok aránya az orosz lakosság körében, akik szerint a Szovjetunió azért szenvedett hatalmas veszteségeket a náci Németország ellen folytatott háborúban, mert „a sztálini vezetés nem törődött az áldozatokkal”.
Alekszej Grazsdankin, a Levada-központ igazgatóhelyettese az RBK gazdasági lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy amíg a 90-es években a sztálini korszakra a bűnök feltárásának fényében tekintettek vissza, addig a 2000-es évekre alábbhagyott a bírálat.
(MTI)