Rekordalacsony részvételre számítanak a francia nemzetgyűlési választások június 18-i, vasárnapi második fordulójában, holott a franciák többsége azt szeretné, ha az ellenzéki pártok mérsékelnék Emmanuel Macron pártjának eddigi sikerét. Ehhez azonban Macron ellenzőinek nagy számban kellene urnához kellene járulniuk. Így igazából az a kérdés, mekkora lesz a Lendületben a Köztársaság győzelme.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelyen a felmérések szerint Emmanuel Macron államfő pártja, az első fordulóban 32,6 százalékos támogatottsággal az élen végző Lendületben a Köztársaság (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezette Modem elsöprő többséget szerezhet a parlament alsóházában. A várhatóan rekordalacsony részvétellel zajló voksolás a francia politikai elit teljes megújulását eredményezheti.
A mandátumbecslések azt jelzik, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet az államfő mozgalmának. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója, ugyanakkor nem először alakul ki ilyen hatalmi helyzet: a jelenlegi politikai berendezkedést alapító Charles de Gaulle által vezetett jobboldal 1958-ban 82, majd 1993-ban Francois Mitterrand néhai szocialista köztársasági elnök alatt szintén a jobboldal 84 százalékos többséggel bírt a nemzetgyűlésben.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgárnak közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este hat órakor zárják le, a nagyvárosokban este nyolc óráig lehet szavazni.
Az 577 választókörzetben 4 képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot. A nyitott 573 körzetben az az 1146 jelölt jutott be a második fordulóba a 8000 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Egy helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten. Az LREM-nek és a Modemnek 519, a jobbközép Köztársaságiaknak 264, a Nemzeti Frontnak 120, a radikális baloldalnak 67, a Szocialista Pártnak pedig 65 jelöltje jutott be a második fordulóba.
Pártja első fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentésére, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.
Elemzők szerint a második forduló egyetlen kérdése, hogy mekkora lesz Macron pártjának győzelme. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a második forduló csökkentené az első fordulós mandátumbecslései alapján az elnöki mozgalomnak várt elsöprő győzelmet. Ehhez azonban elsősorban az ellenzéki választóknak kéne tömegesen az urnákhoz járulniuk. Márpedig a felmérések szerint a részvételi arány rekordalacsonynak ígérkezik, a franciáknak előzetesen 53 százaléka biztos volt abban, hogy nem megy el voksolni, így a részvétel tíz százalékkal alacsonyabb lehet, mint öt évvel ezelőtt.
Az első fordulóban 21,5 százalékot elért jobboldalnak lehet a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett. Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, az első fordulóban elért 9,5 százalék után alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint. Az elnökválasztáson első fordulójában 19 százalékot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe.
Mélenchon legnagyobb riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal második helyen végzett pártelnök azonban elképzelhető, hogy egyedül fogja a pártját képviselni a nemzetgyűlésben, ahol eddig két képviselővel rendelkezett a Nemzeti Front. A felmérések szerint az FN maximálisan öt mandátumot tud megszerezni, s biztos, hogy nem lesz frakciója.
Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hét elején benyújtja a lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. Kormányzati források szerint valamennyi miniszter a helyén marad, négy-öt új államtitkár kinevezése várható csak.
Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.
(MTI)
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Florence Bergeaud-Blackler világhírű francia antropológust a Muszlim Testvériségről, a bevándorlásról és az antiszemitizmusról faggattuk.
Kisebb országokra lesújt, de Franciaországot nem meri leszidni az Európai Bizottság az eladósodás miatt – írja a POLITICO.
A francia választóknak üzenne a diplomata.
A jövőben csak a klubjára szeretne koncentrálni.
Kiderült mennyit illik adni a menyasszonytánc során.
