Igazi dalos pacsirta lett Magyar Péter a kamerák kereszttüzében (VIDEÓ)
Aztán hátat fordított és elsétált.
Bozo Petrov házelnök a horvát parlament csütörtöki ülésén mondott le, miután 75-75 szavazattal nem fogadták el a pénzügyminiszter elleni bizalmatlansági indítványt. Petrov, aki egyben a kisebbik kormánypárt elnöke, azt mondta, hogy a horvát politikai válságot csak előre hozott parlamenti választások oldhatnák meg. Az ellenzék is osztja ezt a véleményt, a horvát miniszterelnök azonban leszögezte, hogy a kormány továbbra is a helyén marad.
Bozo Petrov csütörtöki lemondása váratlanul érte a képviselőket: míg a nagyobbik kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői tapssal fogadták a bejelentést, a Bozo Petrov vezette kisebbik kormánypárt, a Híd Függetlenek Listájának (Híd) tagjai csendben maradtak, az ellenzék pedig az ülés folytatására vonatkozó kérdéseket vetett fel.
A parlament alelnöke szünetet rendelt el, majd a folytatás után rögtön berekesztette az ülést, amely pénteken folytatódik. A pénteki ülésen új házelnököt választhatnak, de a törvényhozás akár fel is oszlathatja magát. Lemondása bejelentésekor Bozo Petrov is azt hangsúlyozta: a belpolitikai válságot csak egy új parlamenti választás tudja megoldani. A HDZ korábban kezdeményezte, hogy a törvényhozás szavazzon Petrov leváltásáról, erre azonban már nem került sor.
Egál lett a pénzügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány eredménye
Az ülés legfontosabb pontja a pénzügyminiszter ellen beadott bizalmatlansági indítvány volt, amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) kezdeményezett. Az indítvány azonban nem kapott többséget, a 151 tagú törvényhozás 75 képviselője szavazott Zdravko Maric menesztésére és 75 ellene, egy képviselő nem vett részt a voksoláson. Az ellenzék és a Híd a voksolás kimenetelét úgy értelmezte, hogy a kormány elvesztette a bizalmat, és erről szavazást kell rendezni a képviselőházban, vagy előrehozott választást kell kiírni. A horvát szábor a május 21-i helyhatósági választások előtt várhatóan már csak pénteken ül össze, így ha nem tudnak döntésre jutni, akkor a belpolitikai válság, illetve a kialakult patthelyzet az önkormányzati választások utánig is elhúzódhat.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) azért nyújtott be bizalmatlansági indítványt Zdravko Maric pénzügyminiszter ellen, mert Maric korábban igazgató volt Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalatában, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokorban, és az SDP szerint tudnia kellett a konszern pénzügyi problémáiról, jóllehet mindvégig azt állította, a vállalat körül minden rendben van.
Fájdalmas szakítás
A miniszterelnök szerint a csütörtöki voksolás rámutatott, az ellenzéknek és a kisebbik kormánypártnak nem sikerült 76 képviselőt maga mellé állítania ebben az ügyben, és nem sikerült bizonyítania, hogy bármilyen indok is lenne a pénzügyminiszter menesztésére. Ez pedig a javaslat felterjesztői és támogatói számára egyértelmű politikai vereséget jelent – hangsúlyozta Andrej Plenkovic.
„Nem a mi feladatunk volt bizonyítani, hogy mekkora a támogatottságunk”
– fogalmazott Plenkovic, és hozzátette, hogy az indítvány kezdeményezőinek kellett volna elég támogatót szerezniük. A horvát miniszterelnök leszögezte: a kormány folytatja a munkáját, és azon dolgozik, hogy az ország legégetőbb kérdéseit megoldja, például a hosszú várakozást és határellenőrzést a horvát-szlovén határon.
A két kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd Függetlenek Listája (Híd) között azért alakult ki vita, mert a Híd támogatta a szociáldemokraták kezdeményezését, amely a pénzügyminiszter elleni bizalmatlansági indítványra vonatkozott. Ezt követően Andrej Plenkovic a Híd három miniszterének leváltását kérte, majd a kisebbik kormánypárt államtitkárait is menesztette, illetve kérte az azóta már lemondott Bozo Petrov házelnöknek a leváltását. A két párt viszonya azonban a kezdetek óta nem volt felhőtlen, a Híd úgy viselkedett, mint a HDZ kormányon belüli ellenzéke. A kormányfő lépései pedig egyértelműen jelzik, a koalíciónak vége, a HDZ nem kíván tovább együttműködni a Híddal. Most kérdésessé vált, hogy Plenkovicnak sikerül-e olyan kormányátalakítást kezdeményeznie, amely a törvényhozás többségének támogatását is megszerezheti. Erre viszont lehet, hogy nem kerül sor.
(MTI)