A Magyarországon élő törökök háromnegyede Erdoğan hatalomkiterjesztése ellen szavazott a vasárnapi népszavazáson. A Belgiumban, Németországban élő törökök azonban az elnök hatalmának növelése mellett voksoltak – így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a demokráciában élők nagyobb diktatúrahívők arányaiban, mint az otthoniak.
1935 török állampolgár szavazhatott vasárnap Budapesten arról a tervezett török alkotmánymódosításról, amely bővítené Recep Tayyip Erdoğan államfői jogköreit. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a magyarországi törökök körében nagy arányú, 74,25 százalékos az elnök hatalomkiterjesztésének elutasítása – mindössze negyedük szavazott amellett, hogy több hatalma legyen Erdoğannak. A majd' kétezer itthoni török választónak még a fele se adott le szavazatot: a 913 leadott voksból 901 lett végül érvényes.
A legnagyobb arányban Thaiföldön (87 százalék), az Egyesült Arab Emírségekben (87 százalék), Csehországban (87 százalék), Spanyolországban (87 százalék), Bahreinben (86 százalék), az USA-ban (83 százalék), Új-Zélandon (82 százalék), Katarban (82 százalék), az Egyesült Királyságban (80 százalék), Görögországban (77 százalék) és Kínában (76 százalék) élő törökök utasították el az államfő autokratikus tervét.
Itt nyert nagyot a török államfő
A legnagyobb Erdoğan melletti tábor Libanonban és Jordániában található: a két közel-keleti országban a törökök 94, illetve 75 százaléka szavazott igennel. Nagy arányú győzelmet aratott a török államfő a 140 ezer szavazóval rendelkező belga (75 százalék) és a 110 ezer választót felvonultató osztrák (73 százalék) diaszpórában is. Az igenek győztek többek közt Hollandiában (70 százalék), Franciaországban (65 százalék), Luxemburgban (63 százalék), Bosznia-Hercegovinában (62 százalék) és Dániában (61 százalék) is.
Németországban élő 1,4 millió választójoggal rendelkező török állampolgár közel fele vett részt a népszavazáson, és 63 százalékuk az elnök hatalmának kiterjesztése mellett tette le a voksát. A Spiegel adatai szerint a legtöbb „nem” szavazat Berlinből (50 százalék), a frankföldi Nürnbergből (44 százalék), az északi Hamburgból (43 százalék) és Frankfurtból (42 százalék) érkezett. Erdoğan legnagyobb hívei Dortmundban (76 százalék „igen”), Düsseldorfban (70 százalék „igen”), Stuttgartban (66 százalék „igen”) és Mainzban (65 százalék „igen”) élnek. Hasnain Kazim, a Spiegel szerzője szerint a németországi törökök nagy része dacból, csakazértis-alapon szavazott az elnök tervei mellett, ami azt jelenti, hogy vannak még teendők integráció terén: „Habár ezek az emberek demokráciában, szabadságban és biztonságban élnek, a törökországi demokrácia lebontására szavaztak.”
A Spiegel-cikk mindazonáltal igencsak tanulságos. Egészen bizarr, hogy míg Isztambul, Ankara és Izmir többsége nemmel szavazott (itt nézegethet infografikákat), addig a német városokban az igenek győztek. „Sokan mesélték, hogy azért voksoltak az elnöki rendszer mellett, mert úgy érzik, rosszul bánnak velük Németországban. És mivel tudták, hogy a németek többsége kritikus Erdoğannal és terveivel, hát kiálltak mellette. Érveiket meg kell hallani. Tudomásul kell venni, hogy a hiányzó Willkommenskultur hozzájárult ahhoz, hogy még olyan emberek is idegennek érzik magukat Németországban, akik itt töltötték egész életüket, vagy itt születtek” – írja Hasnain Kazim.
Több integrációt sürgetnek a zöldek
A német Zöldek egyik vezetője, Claudia Roth ugyanerről beszélt a Weltnek adott hétfői interjújában: szerinte annak ellenére érdemes komolyan foglalkozni a problémával, hogy a teljes németországi török diaszpóra mindössze 13 százalékát teszi ki az Erdoğan mellett kiálló 63 százalék. (A három és fél millió németországi török közül csak másfélmilliónyian szavazhatnak.) Roth úgy látja, a török elnök németellenes kampánya meghozta gyümölcsét, és volt is alapja is, hiszen be kell látni, hogy egy török vezetéknév Németországban ma is gondot okoz lakás- vagy munkakeresésnél.
A megoldást a zöld politikus a németek még nagyobb nyitottságában látja: „Milyen gyakran állították be országunkat a keresztény nyugat részeként, kimondva ezzel, hogy a muszlimok nem részei! Milyen gyakran kérdőjelezték meg, hogy Törökország Európa része-e, és hogy kaphassanak-e kettős állampolgárságot az itt élők! Hát persze, hogy idejön akkor Erdoğan, hogy elmondja nekik: Majd én visszaadom nektek a büszkeségeteket!” Claudia Roth ezen problémák orvoslása érdekében gyorsítaná a németországi törökök német állampolgársághoz jutását, és lehetőséget adna nekik arra is, hogy részt vegyenek a németországi önkormányzati választásokon.
Nem így a bevándorlásellenes jobboldali populista AfD: a párt nemes egyszerűséggel arra kéri az igennel szavazókat, költözzenek oda, ahol jobban tetszik nekik: Törökországba.
Ez lenne a befogadás és az egyenlőként kezelés? Az volna a keresztényi bánásmód, ha felebarátainkat döngöljük tovább befelé az áldozatszerepbe? Francesca Rivafinoli írása.
Törökország a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitet favorizálja, hogy csökkentse az energiaimport-függőségét, ám ez fékezi a zöldátállást. A napenergia költsége jóval alatta marad a szénnek, mégis a fosszilis lobbi diktál.
Fontos döntést hozott meg a Saltech.
A kormány utólag korlátozná a munkanélküli segély folyósítását.
A társaság még november 30-ig fogad rendeléseket, ezt követően sem telefonon, sem applikáción, sem e-mailben nem lehet taxit rendelni tőlük.
Csatatér lehet a körzetből, miután Hadházy Ákos mellett lehet DK-s és tiszás jelölt is!
Ide vezet a „a végtelenül toleráns, migránshívogató, simogató, a hajléktalanokat áldozatként kezelő politika” – véli a helyi Fidesz.
Magyarral egy igazi bábkormány jönne létre Brüsszel irányítása alatt, ami rettenetesen rossz lenne hazánknak. Horváth K. József írása.
