Brexit: törvényerőre emelkedett a parlamenti felhatalmazás

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására törvényi felhatalmazást kérő kormányindítvány többhetes parlamenti vitája hétfőn zárult le, és a felhatalmazásról elfogadott törvényt II. Erzsébet királynő csütörtökön hirdette ki hivatalosan.

Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra.

Március végére tervezték a bejelentést az aktiválásról

Az előzetes értesülések arról szóltak, hogy Theresa May brit miniszterelnök akár ezen a héten bejelentheti az 50. cikkely aktiválását, de a Downing Street ezt kizárta. A miniszterelnöki hivatal egyértelmű jelzése szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében küld értesítést az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a kilépési folyamat elindításáról. Nem hivatalos értesülések szerint a brit kormány el akarta kerülni, hogy az 50. cikkely aktiválásának bejelentése időben túl közel legyen a szerdán tartott hollandiai parlamenti választásokhoz, illetve az európai integrációs folyamatot megalapozó Római Szerződés aláírásának jövő héten esedékes 60. évfordulójához.

Theresa May már az év elején bejelentette, hogy március végéig tervezi a kilépési folyamat hivatalos elindítását, de ennél pontosabb időmeghatározást nem adott.

Elfogadták a felhatalmazást módosítások nélkül

Az alsóház a múlt hónapban módosítások nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására törvényi felhatalmazást kérő tervezetet, amely ezután a felső kamara elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a felhatalmazásról szóló néhány soros törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé. A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.

Theresa May ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak garantálásáról is. A Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház hétfőn érvénytelenítette. A tervezet még aznap este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására felhatalmazást adó törvényt.

A parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat

A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A brit legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az első fokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

(MTI)