Törvényerőre emelkedett csütörtökön az a felhatalmazás, amelyet a héten a londoni parlament adott a brit kormánynak a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindítására. A tervezetet a Lordok Háza két módosítással kívánta kiegészíteni. Theresa May azonban ellenezte, hogy a törvényhozás előre megkösse a kormány kezét, így az eredeti szöveggel véglegesítették az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényt.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására törvényi felhatalmazást kérő kormányindítvány többhetes parlamenti vitája hétfőn zárult le, és a felhatalmazásról elfogadott törvényt II. Erzsébet királynő csütörtökön hirdette ki hivatalosan.
Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra.
Március végére tervezték a bejelentést az aktiválásról
Az előzetes értesülések arról szóltak, hogy Theresa May brit miniszterelnök akár ezen a héten bejelentheti az 50. cikkely aktiválását, de a Downing Street ezt kizárta. A miniszterelnöki hivatal egyértelmű jelzése szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében küld értesítést az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a kilépési folyamat elindításáról. Nem hivatalos értesülések szerint a brit kormány el akarta kerülni, hogy az 50. cikkely aktiválásának bejelentése időben túl közel legyen a szerdán tartott hollandiai parlamenti választásokhoz, illetve az európai integrációs folyamatot megalapozó Római Szerződés aláírásának jövő héten esedékes 60. évfordulójához.
Theresa May már az év elején bejelentette, hogy március végéig tervezi a kilépési folyamat hivatalos elindítását, de ennél pontosabb időmeghatározást nem adott.
Elfogadták a felhatalmazást módosítások nélkül
Az alsóház a múlt hónapban módosítások nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására törvényi felhatalmazást kérő tervezetet, amely ezután a felső kamara elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a felhatalmazásról szóló néhány soros törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé. A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.
Theresa May ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak garantálásáról is. A Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház hétfőn érvénytelenítette. A tervezet még aznap este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására felhatalmazást adó törvényt.
A parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat
A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A brit legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az első fokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A határozatra azért volt szükség, mert az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák át.
A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.
Természetesen csak online, és nem kötelező jellegű az értekezlet.
Hamarosan életbe lép az orosz gáztilalom, mit csinálnak ennek élharcosai? Természetesen orosz gázt vesznek, akinek meg nincs tengerpartja, az úgy járt.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Székesfehérvár a jobboldali kormányok alatt az ország élmezőnyébe került. A megye 1-es számú körzetében újra elinduló Vargha Tamás vezetett minket körbe a városban.
Az Operaház főigazgatója szerint Krasznahorkai nyilatkozata a „hányinger határvidékén jár, és nyilatkozatán übermensch lenézés is átsüt”.
