Legyőzhetné a világ az Egyesült Államokat?

A provokatív témáiról és stílusáról ismert Vice magazin szerzője, Oscar Rickett Donald Trump és a republikánusok győzelme miatti felháborodása miatt elmélázott azon: ha a világ országai összefognának az Egyesült Államok ellen, a világ összes hadserege együtt le tudná-e győzni és el tudná-e foglalni a glóbusz vezető hatalmát?

A témában megkérdezte Dylan Lehrkét, az IHS Jane's amerikai hadászati elemzőjét, aki készséggel válaszolt a hipotetikus kérdésekre.

Atomháború?

Egy ilyen háború esetén az első kérdés a nukleáris hadászat ügye lenne: el tudná-e pusztítani a nagyvilág az Egyesült Államok nukleáris kapacitását?

Lehrke szerint már ez gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás lenne. Az USA nukleáris arzenálját szándékosan három területen helyezik el: földön, vízen és levegőben, pont azért, hogy egy Amerikát ért támadás esetén is biztosítva legyen az ellencsapás lehetősége. Az amerikai tengeralattjárókon lévő atomtöltetek a legbiztosabb elemét jelentik a nukleáris arzenálnak. A szárazföldön lévő atomtölteteket jól védett helyeken őrzik az Egyesült Államok belső területein.

Ha valaki atomháborút indítana az USA ellen, akkor számolnia kell az elkerülhetetlen ellencsapással, vagy pedig olyan rakétaelhárító rendszert kellene kiépítenie, ami ma technikailag lehetetlen.

Partraszállás?

A riporter azonban tovább kérdezi a szakértőt: tegyük fel, hogy mégse képes az USA a nukleáris fegyvereinek a használatára – mi történne ekkor?

A szakértő szerint az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amelyik a Föld bármely régiójában nagy kapacitású haderőt tudna bevetni.

Ellenben az Amerikán kívüli egész világ összes hadseregének légiereje és tengeri hadereje nem elegendő arra, hogy partra szálljanak az USA területén. Már csak azért is, mert az USA-n kívül senkinek nincs kellő erejű, támadó partraszállásra képes felszerelése, hadereje.

Hogy erre valaki képes legyen, civil repülőgépeket és hajókat is kellene használnia, amiknek ráadásul Amerikához közel, Mexikóban és Kanadában kellene lennie a bázisuknak. A szakértő szerint sérülékeny karavánnak tűnne ez az inváziós tengeri haderő. Ha ez a karaván valamilyen okból mégis el tudná kerülni az amerikai csapást, akkor indíthatnának szárazföldi támadást.

Szárazföldi invázió?

A riporter tovább faggatja a szakértők: tegyük fel, hogy eljutnak az amerikai szárazföldig, mi történne akkor?

Dylan Lehrke újfent hangsúlyozza, hogy a világ hadseregeinek partraszállási képessége annyira jelentéktelen, hogy nem tudnának partra szállni Amerikában. Már csak azért sem, mert a meglévő megfigyelési technológiák segítségével pontosan látnák, mire készülnek, és nem lennének képesek felvonulni a partokon azelőtt, hogy vissza nem szorítanák őket a tengerbe.

A szakértő szerint invázió így csakis a szárazföldi határokon keresztül történhetne, például Mexikón át. Viszont az amerikai hadsereg legnagyobb fegyveres bázisa Texasban van, ami ugye akadályt jelenthetne a támadóknak.

A kanadai határon keresztül könnyebben lehetne bejönni, főleg a nyugati, sziklás-hegységi régióban. De ott csak könnyű fegyverzettel és decentralizáltan lehetne támadni, nem tudnák egyesíteni az erőket. Ráadásul arrafelé az USA-ban nagyjából csak nemzeti parkok vannak, távol esnek onnan a nagyvárosok vagy más fontos stratégiai pontok.

Mi a győzelem?

A Vice riportere felteszi a nagy kérdést: mindez oké, de képes lenne-e a világ összes hadserege összefogva legyőzni az amerikai hadsereget?

Lehrke szerint igen – de csak akkor, ha az amerikai hadsereg indítaná a támadást. És a hadsereg legyőzése még nem jelentené az Egyesült Államok elfoglalását. Mert a szakértő szerint a világ hadseregei nem lennének képesek elfoglalni az USA területét. Olyan logisztikai teljesítőképesség kellene ehhez, amire a világ többi része nem képes.

A szakértő szerint a földrajzi tényekben van a lényeg: az orosz sztyeppék is elnyelik a hadseregeket, és ezt tennék az Amerikát két oldalról határoló óceánok is. Sem az Atlanti-, sem a Csendes-óceánon nem képes senki átvinni annyi katonát és fegyverzetet, hogy utána el tudná foglalni Amerikát. Már csak azért sem, mert az USA meglévő haditengerészeti és légierős kapacitása addigra rég elpusztította volna a támadókat. Az amerikai flottával és légierővel szemben tényszerűen a világ összes hadseregének egyesített ereje is kevés.

Cyberháború? Civil partizánharc?

Dylan Lehrke szerint Amerika és hadserege egy ponton sebezhető meg súlyosan – elméletben. Ha az űrbéli amerikai műholdakat, a műholdas rendszereket, valamint a cyberbiztonsági rendszereket meg tudnák támadni és ki tudnák iktatni, az legyőzhetővé tenni a hadsereget. De ez még mindig nem jelenti az USA fizikai elfoglalását, ahol a földrajzi és logisztikai realitás az akadály.

A Vice arra nem is tér ki, de köztudott: az amerikai hadseregen túl a nyugati világban az amerikai civil lakosságnak van a legtöbb fegyvere: átlagosan mintegy 300 millió civil kézben lévő fegyverről szólnak a becslések, pont annyiról, mint amennyien nagyjából az USA-ban laknak.

A szakértő konklúziója szerint a fentiek alapján megállapítható: a jelenlegi erőviszonyokból kiindulva az Egyesült Államokat az egész világ sem tudná legyőzni és elfoglalni.