Megzuhant a font, miután a piaci szereplők arra következtettek, hogy a kormány előbbre sorolja a bevándorlás korlátozását, mint a további akadálytalan hozzáférést az EU belső piacához. Theresa May most arról beszélt, hogy olyan megoldást keresnek a kilépésre, ami továbbra is hozzáférést ad a brit cégeknek az EU belső piacához. Az Európai Bizottság szerint ez csak a szabad mozgással együtt lehetséges.
Theresa May brit miniszterelnök szerint arra kell törekedni, hogy a brit vállalatok a Brexit után továbbra is folytathassák tevékenységüket az Európai Unió egységes belső piacán. May a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusának keddi napján nyilatkozott a Sky News brit hírtelevíziónak.
Arra a kérdésre, hogy miért kívánja kivezetni az Egyesült Királyságot az EU belső piacáról, amelynek létrehozásában egyik elődjének, Margaret Thatchernek döntő szerepe volt, Theresa May kijelentette: a kérdés valójában az, hogy Nagy-Britannia milyen jövőbeni viszonyrendszert kíván kialakítani az EU-val.
Az EU belső piaca azért kéne
„A lehetséges legjobb megállapodásra törekszem, amely maximális lehetőséget teremt a brit üzleti vállalkozásoknak arra, hogy kereskedhessenek az Európai Unió egységes belső piacával, és működhessenek e piacon belül” – fogalmazott a brit kormányfő. Theresa May nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen megállapodás tenné lehetővé a brit vállalatoknak a további jelenlétet az EU belső piacán.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz – ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli –, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás – amelyen a többség a kilépésre voksolt –megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
Megzuhant a font
A brit miniszterelnök és más kabinettagok legutóbbi nyilatkozataiból a piaci szereplők arra következtettek, hogy a kormány előbbre sorolja a bevándorlás korlátozását, mint a további akadálytalan hozzáférést az EU belső piacához. Ebben a hangulatban a font kedd estére 1985 óta – vagyis több mint három évtizede – nem látott mélypontra, 1,2740 dollár alá gyengült a londoni kereskedésben, az euróval szemben pedig három évi mélypontra, 1,1380 euró közelébe süllyedt. Legutóbbi csúcspontján, tavaly júliusban a font még 1,44 euró közelében járt.
Mindeközben a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe 1,30 százalékkal 7074,34 pontra, eddigi zárási rekordjának közvetlen közelébe emelkedett. Ennek a fellendülésnek az elsődleges hajtóereje azonban éppen a gyenge font, ugyanis a FTSE-100-as indexben szereplő legnagyobb tőkeértékű vállalatok összesített eredményének 75 százaléka külső piacokon realizálódik, és e cégek így jelentős versenyképességi előnyhöz jutnak a font gyengüléséből.
(MTI)
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
A Euronews eloszlatja az illúziókat annak kapcsán, hogy az ukrán csatlakozás felpörgetése majd felgyorsítja a régóta előszobáztatott balkániakét.
Időben kellett lépni.
Tízmilliárd euró nagyságrendű közös hitelről írnak.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
