A népszavazás lehetőség arra, hogy az emberek közvetlenül döntsenek saját jövőjükről és befolyásolják az ország sorsát – nyilatkozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a makohirado.hu portálnak.
A szombaton megjelent interjúban a Makó és térségének országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus úgy fogalmazott, október 2-án a választópolgárok a következő évtized talán legfontosabb kérdésében mondhatnak véleményt, alakíthatják saját és gyermekeik jövőjét, közvetlenül befolyásolhatják az ország sorsát. Ezért a miniszter mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni.
Inkább a határon túliakkal akarjuk megoldani a munkaerő-problémát
Vannak országok Európában – például Németország vagy Franciaország –, amelyek versenyelőnyt várnak a minél több bevándorló érkezésétől. „A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk” - mondta Lázár János.
A politikus kifejtette, „mostanában 100-120 ezer emberről beszélnek Brüsszelben a hazánkra érvényes kötelező betelepítési kvóta kapcsán”. Ez a családegyesítést, valamint a gyermekvállalást figyelembe véve néhány éven belül már egy 500-600 ezres, folyamatosan gyarapodó közösséget is jelenthet. A miniszter szerint kérdéses, hogyan lennénk képesek a teljesen eltérő kulturális és társadalmi hátterű, Európában gyökér nélküli, Afrikából vagy a Közel-Keletről származó és saját vallási és kulturális identitásához erősen ragaszkodó közösség integrációjára.
Demokratikus kötelességünk szavazni
A referendum bojkottjára biztatókról Lázár János kijelentette, „egy demokratikus politikai párt nem mondhatja azt, hogy az emberek maradjanak távol a népszavazástól, mondjanak le a választójogukról. A demokrácia alapértékeit támadja az, aki a népszavazáson való részvétel ellen kampányol” – tette hozzá.
A miniszter rámutatott, soha nem volt kérdés a kormány számára, hogy a politikai menekülteknek védelmet biztosít. Különbséget kell tenni azonban a háború, a vallási, etnikai üldöztetés elől menekülők és a hazájukból a jobb élet, a magasabb bér, vagy a szociális támogatás reményében útnak indulok között. A magyar határt átlépők csupán 10 százaléka vallja magát politikai menekültnek. „Készek vagyunk az ország teherbíró képességéhez mérten támogatást adni azoknak, akik nálunk nehezebb körülmények között élnek, de ezt a segítséget ott kell nyújtanunk, ahol születtek, ahol élnek és ahol a baj kialakult” – fűzte hozzá.