Szeretne kompromisszumot kötni Juncker a menekültek elosztásáról

Az Európai Uniót a tavalyinál felkészültebb állapotban érné egy esetleges újabb menekülthullám, a menekültek tagországok közötti elosztásának ügyében pedig kompromisszumos megoldás remélhető - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy interjúban, amelyből csütörtökön közöltek részleteket.

A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodással kapcsolatban Ankara által legkésőbb októberig követelt vízummentesség ügyéről szólva a bizottsági elnök kiemelte, hogy ha Törökország októberig szeretné megszerezni a vízummentességet, akkor addig kell teljesítenie a feltételeket.

„Minden okom megvan arra, hogy azt gondoljam, Törökország nem áll el ígéreteitől és a közös megállapodástól” – mondta Jean-Claude Juncker, hozzátéve, hogy „nem lenne helyes, korrekt és következetes” Ankarától, ha nem tartaná be a menekültügyi megállapodást.

Mégis van B-terv: ha elbukik a török-EU paktum, ott lesz az uniós határvédelem

Hangsúlyozta, hogy az EU nem függ egyoldalúan Törökországtól. A gazdasági folyamatokat tekintve látható, hogy függőség kölcsönös, hiszen például tavaly az EU-ból érkezett Törökországba a külföldi működőtőke 62 százaléka, és 20 ezer törökországi üzem működik európai tőkével.

Ha mégis elbukna a megállapodás, az EU-t a tavalyinál sokkal felkészültebb állapotban érné egy esetleges újabb menekülthullám Törökország felől, a többi között azért, mert ősszel elindul az uniós külső határok közös védelme, előrehaladt a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spot) kiépítése és az Égei-tengeren az EU-t támogatja a NATO, Törökországgal együttműködésben – mondta a brüsszeli bizottság elnöke.

Menekültek elosztása: kompromisszumban és nem szankcióban gondolkodik Juncker

Az elismert menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy„európai problémáról” van szó, amelyet Görögország és Olaszország egyedül nem tud megoldani, ezért az EU mint értékközösség tagjainak a „szolidáris segítségnyújtás” elve alapján kell eljárniuk. Hozzátette: ugyan nem számít arra, hogy újabb menekülthullám indul, de ha ez mégis bekövetkezik, akkor valamennyi tagállamnak teljesítenie kell feladatát. 

Hangsúlyozta, hogy csak három-négy tagország zárkózik el menekültek befogadásától, és remélhetőleg a szlovák soros uniós elnökség ideje – 2016 második fél éve – alatt sikerül őket is meggyőzni és kompromisszumos megoldást kidolgozni. Az esetleges pénzügyi szankciókra vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy „a zsarolás és a fenyegetés nem a politika eszköze”.

Arra a kérdésre, hogy mi győzhetné meg a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamokat, azt mondta, hogy ez a „józan ész” lehet, amely ugyan „egyenlőtlenül oszlik el az EU-ban, de nem adom fel a reményt, hogy végül sikerül egyetértésen alapuló megoldásra jutni”. Hangsúlyozta: „egyszerűen szükségünk van” a megállapodásra a menekültelosztás ügyében.

Ha Törökország bevezeti a halálbüntetést, vége a tárgyalásoknak

A Törökországgal 2005 óta folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokról szólva kiemelte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a tárgyalások azonnali megszakításához vezetne, de Törökország a jelenlegi állapotában a halálbüntetés nélkül sem alkalmaz az uniós tagságra, mert vannak gondok az emberi jogok és a sajtószabadság érvényesülésével, és még nem sikerült megoldást találni számos gazdasági jellegű problémára.

Az uniós csatlakozási folyamat néha sokáig eltart, és ez Törökország esetére is érvényes, azonban „nem gondolom, hogy segítene, ha egyoldalúan azt sugalmaznánk Törökországnak, hogy vége van a tárgyalásoknak” – mondta Jean-Claude Juncker az ARD-nek adott interjúban. Egy ilyen lépés „súlyos külpolitikai hiba lenne” – tette hozzá.