Kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot terjesztett elő Angela Merkel csütörtökön Berlinben. Megerősítené a rendőrséget, következetesebben hajtaná végre a kitoloncolásokat, szorosabban működne együtt az USA-val és a hadseregnek is nagyobb szerepet szánna a német kancellár.
A kancellár rendkívüli tájékoztatóján rámutatott, hogy a két merényletet - amelyben az elkövetők meghaltak és összesen húszan megsebesültek - olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség. Meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe. Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság (CITIS) kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni együttműködést az Egyesült Államokkal - a hírszerzés területén is -, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat - sorolta. Kilencedik pontként említette a kitoloncolások következetesebb végrehajtását.
„A globalizáció árnyoldalai próbára teszik Németországot és Európát, de továbbra is kétségtelen, hogy meg tudunk birkózni a történelmi kihívással” – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben. A kancellár rendkívüli tájékoztatóján megismételte 11 hónappal ezelőtti híres kijelentését, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal (wir schaffen das). A würzburgi és az ansbachi támadás az eddigi adatok szerint iszlamista terror volt, amelyet Németországba menekültként érkezett emberek követtek el. A hatóságok mindent megtesznek a megrázó és elszomorító bűncselekmények feltárásáért, tette hozzá.
Merkel a FAZ tudósítása szerint beszélt arról is, hogy szerinte nem az iszlámmal, mint vallással állnak most szemben. „Számomra fontos, hogy nem az iszlám ellen küzdünk vagy háborúzunk. Azt hiszem, hogy az Iszlám Állam ellen küzdünk vagy vagyunk háborúban.”
Ezzel a sok ártatlan menekültnek is tartozunk, mondta Angela Merkel. Németország a Magyarországon Nyugat felé elindult menekültek beengedéséről tavaly szeptember 4-én hozott döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak, mondta a kancellár.
A kancellár hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a belső határokon tavaly szeptember 15-én ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, és elmondta: az Európai Bizottság az év végén vizsgálja majd, hogy megfelelő-e az uniós külső határok védelme a belső határellenőrzés megszüntetéséhez. Kiemelte: az EB és a német kormány felfogása szerint nem lehet megtagadni a belépést a menedéket kereső emberektől, viszont az elutasítás eszköze helyett ott van a dublini eljárás, és a német kormány ismét sokkal erőteljesebben él ezzel a lehetőséggel.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
A két elkövető 14 és 12 év szabadságvesztést kapott.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
