Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Visszahívta berlini nagykövetét Törökország, a németek ankarai nagykövetét pedig berendelte a külügyminisztériumba, miután a német törvényhozás népirtásnak minősítette az első világháború alatt az örmények ellen elkövetett mészárlást. Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint mindez súlyosan fogja befolyásolni a kétoldalú kapcsolatokat.
Visszahívta berlini nagykövetét Ankara, miután a német törvényhozás, a Bundestag olyan határozatot fogadott el, ami népirtásnak minősítette az 1915-16-os örmények elleni mészárlást. Recep Tayyip Erdoğan török elnök úgy fogalmazott: a lépés „súlyosan érinti” a kétoldalú kapcsolatokat – írja a The Gurdian. Ankara egyben berendelte Németország ottani képviselőjét a török külügyminisztériumba.
A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.
A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak – az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.
A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is – áll a határozatban.
Törökország mindig tagadta, hogy az 1,5 millió örményt érintő mészárlás népirtás lett volna, és az ilyen jellegű határozatokra rendszerint kemény lépésekkel reagált.