Európa-bajnokság Krímmel és Krím nélkül: háború és sport Ukrajnában

Donbassz – gólok helyett segélycsomagok

Az ukrajnai krízis egyik gócpontjává az a donbasszi régió vált, amely 2012-ben még komoly részese volt a lengyelekkel közösen rendezett labdarúgó Európa-bajnokságnak. Donyeckben több meccset is játszottak, több csoportmeccs mellett egy negyeddöntőt és egy elődöntőt is (a spanyolok itt jutottak döntőbe a portugálok ellen). Donyeckben már a 2000-es évek közepétől kezdődően jelentős beruházások kezdődtek. Rinat Ahmetov, Ukrajna akkori leggazdagabb embere rengeteg pénzt invesztált a helyi csapatba, a Sahtar Donyeckbe, amelyből rövid idő alatt nemzetközi szinten is komolyan jegyzett sikereket értek el (2009-ben például UEFA-kupát nyert a kelet-ukrajnai csapat). A stadion (Donbassz Aréna) megépítése is Ahmetov nevéhez fűződik: a 2009-ben átadott, 400 millió dollárba kerülő aréna költségeinek nagy részét az oligarcha állta.

Azóta azonban sok minden megváltozott, s a kelet-ukrajnai harcok miatt a donyecki labdarúgócsapat kénytelen volt elhagyni a várost. Edzéseiket ma már Kijevben tartják, meccseiket pedig a Donyecktől több mint ezer kilométerre lévő Lvivben játsszák. A csapat egyébként a krízis ellenére továbbra is meghatározó csapatnak számít Ukrajnában, a Dinamo Kijev mögött másodikak a bajnokságban, az Európa Ligában pedig bejutottak a legjobb nyolc csapat közé. A csapat stadionja jelenleg azonban nem a hazai, illetve nemzetközi meccsek sikereitől, vagy a szurkolók üdvrivalgásaitól hangos: a harcok során találat érte a Donbassz Arénát is, amely a háborús helyzet miatt mára új funkciót kapott: segélycsomagokat tárolnak benne.
 

Elhalasztott lehetőségek

Donyeck már nyomokban sem hasonlít arra a városra, amely 2012-ben rendező helyszíne volt az Európa-bajnokságnak. A fegyveres harcok miatt az ukránok azóta több hazai rendezésű sporteseményt is kénytelenek voltak lemondani. 2015-ben jégkorong világbajnokságot rendezett volna Donyeck, ezt végül Krakkó tartotta meg, - mi ekkor
jutottunk fel a legjobbak közé - miután találatot kapott a jégcsarnok és az ukrán szervezők visszaléptek a rendezéstől. Ugyanebben az évben a férfi kosárlabda kontinensviadalának megrendezéséről is lemondtak az ukránok, azt végül több európai város közösen bonyolította le. A 2012-es focitorna után láthatóan nagy ambíciói voltak Ukrajnának. Több nagyszabású nemzetközi sportrendezvényt is terveztek elhozni az országba, a kirobbant konfliktus miatt azonban érthető okokból másra fordították az anyagi erőforrásaikat. A jégkorong és a kosárlabda torna mellett lemondtak a 2022-es téli olimpiára (Lviv) való pályázástól is (ezt végül Peking nyerte meg). Oroszország eközben gőzerővel készül a 2018-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére, amelyet az ukrajnai krízist követően már 2014-től kezdve számos kritika ért. Egyrészt a FIFA körül kirobbant botrány miatt sokan – elsősorban a rendezésről lemaradó angolok – korrupciót kiáltottak, másrészt pedig többen is felvetették egy esetleges bojkott lehetőségét, amennyiben nem rendeződik a kelet-ukrajnai helyzet és a Krím kérdése.

Krím – oldalvonalon

Az orosz-ukrán konfliktus másik fontos területe a Krímet érintő kényes kérdés volt. Az elcsatolás előtt a nagyobb krími városok (Szevasztopol, Szimferopol, Jalta) komoly elsőosztályú klubcsapatokkal rendelkeztek, így várható volt, hogy a politikai vita a sportra is hatással lesz. 2014 tavaszán, az oroszok krími annexióját követően az oroszok természetesnek vették, hogy a krími csapatok ezentúl az orosz bajnokságban vehetnek részt. Az elcsatolást el nem ismerő Kijev azonban elhatárolódott az
ötlettől, így a labdarúgás területén is kiéleződött a két ország közötti feszültség.

Az oroszok tervük szerint besorolták volna a krími csapatokat az orosz harmadosztályba, az ukránok emiatt tiltakozásukat fejezték ki az UEFA-nál és a FIFA-nál is. A FIFA illetékesség hiányára hivatkozva az UEFA-ra hárította az ügy eldöntését, akik kijelentették: a csapatok nem vehetnek részt az orosz bajnokságban. Hivatalos döntés azonban ekkor még nem született, így három krími csapat (Szevasztopol, Szimferopol, Jalta) el is indult az orosz kupában. A látszat kedvéért a csapatok hivatalos neveit megváltoztatták, a klubok címét pedig átírták, így jogilag másik klubokról volt ugyan szó, mint akik korábban az ukrán bajnokságban szerepeltek, persze de facto ugyanazok a csapatok maradtak. A játékosoknak a lehető leggyorsabban orosz útlevelet intéztek, mivel az oroszországi szabályok szerint a harmadosztályban csak olyan játékosok szerepelhetnek, akik rendelkeznek orosz állampolgársággal. A kupából végül viszonylag gyorsan kiesett mindhárom csapat, a bajnokságban pedig már nem volt idejük elindulni. Köztes megoldásként ugyanis az UEFA illetékesei döntést hoztak egy ún. speciális zóna, azaz egy külön krími bajnokság felállításáról. 2015 nyarán el is indult a nyolccsapatos krími bajnokság, többek között Szevasztopol, Szimferopol, Jalta, és Bahcsiszeráj csapataival. Az UEFA határozata alapján a bajnokságban induló csapatoknak nem lesz lehetősége az európai nemzetközi tornákon való elindulásra.

Eb-re, harcra kész!

A 2014 óta tartó krízis tehát végérvényesen megpecsételte annak a kezdeményezésnek a sorsát, amelynek célja egy közös labdarúgó bajnokság felállítása lett volna, a legjobb orosz, illetve ukrán csapatokkal. A topligát a KHL (Kontinentális Jégkorong Liga) mintájára állították volna fel, ahol az orosz topcsatok mellett a volt Szovjetunió és néhány kelet-európai ország jégkorong csapatai küzdenek meg egymással.

A fegyveres harcok és a gazdasági nehézségek ellenére sikereket könyvelhetnek el az ukránok a sport területén. Labdarúgó csapatuk kijutott a június 10-én Franciaországban kezdődő nyári Európa-bajnokságra, ahol Németország és Lengyelország mellett Észak-Írországgal csapnak majd össze a továbbjutásért. Petro Porosenko ukrán elnök sokakat meglepve a Szlovénia ellen pótselejtezők során kijutó válogatott játékosainak pisztolyt ajándékozott jutalmul a sportsikerért.