A radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház elnöke szerint, s meg kell adni a lehetőséget a muszlim diákoknak, hogy kritikusan közelíthessenek saját hagyományaikhoz.
A radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban – vallja a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke, Heinrich Bedford-Strohm az Evangélikus.hu szerint.
A bajorországi evangélikus-lutheránus egyház püspöke egy pénteki német lapinterjúban hangsúlyozta, hogy az oktatás „a legjobb módszer arra, hogy kifejlődjék a fiatal muzulmánok ellenálló képessége a fundamentalizmus kísértésével szemben”.
Az EKD elnöke a Heilbronner Stimme című lapban közölt interjúban hozzátette: meg kell adni a lehetőséget a muszlim iskolásoknak, hogy elemző, kritikai hozzáállással közelíthessék meg vallásuk tanításait, hagyományait. Erre szolgál a szervezett iskolai oktatás, amelynek révén „sok új dolgot is megtanulhatnak az iszlámról, méghozzá az alaptörvénynek megfelelő szellemiségben”.
Az államnak kell átadni a vallási ismereteket?
Heinrich Bedford-Strohm rámutatott, hogy Németországban valamennyi vallásnak összhangban kell lennie az alaptörvénnyel, így tiszteletben kell tartani a tolerancia, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság elvét. Ennek a szabálynak az érvényesülését pedig úgy lehet a legjobban biztosítani, ha a vallási ismeretek átadását az állam oktatási feladatának részeként határozzák meg – mondta.
Magát az oktatási tevékenységet a vallási szervezetek hatáskörébe kellene utalni, éppen úgy, mint a keresztény egyházak esetében, ehhez azonban a muzulmánoknak olyan módon kellene megszervezniük magukat, hogy egyértelmű legyen, mely intézmények, szervezetek az állam partnerei az oktatás területén – fejtette ki az EKD elnöke.
Hat tartományban van iszlám hittan tantárgyként
A tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciájának (KMK) adatai szerint a 16 közül 6 tartományban szerepel az iszlám vallásoktatás rendes tantárgyként a közoktatási tanrendben. Ezek olyan nyugati tartományok – Alsó-Szászország, Baden-Württemberg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz – amelyekben a muzulmán közösség többsége él, de hiányzik közülük például Berlin és Saar-vidék, ahol ugyancsak számottevő a muszlimok aránya.
A gondot elsősorban az okozza, hogy a muzulmán vallás intézményi szerkezete másmilyen, mint a központosított felépítésű, nagy keresztény egyházaké, a tartományi kormányoknak így nehezebb partnereket találniuk az oktatás megszervezéséhez.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A tettek mezejére léptek.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Strukturális törés rázza meg Stuttgartot, ahol az iparűzési adóbevételek csökkenése és a szociális kiadások növekedése egyszerre feszíti a költségvetést.
Ritka, hogy egy romantikus vígjátéknak sikerül elkerülni a giccset, és a poénok sem arcpirítóak. Szerencsére Tiszeker Dánielnek sikerült elkészítenie a tökéletes közönségfilmet: a 2021-ben bemutatott Nagykarácsony a Netflix és a Filmio kínálatában is szerepel.
Megdöbbentő jelentés látott napvilágot.
