A német protestánsok vezetője az iszlám vallásoktatás kiterjesztését sürgeti

A radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban – vallja a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke, Heinrich Bedford-Strohm az Evangélikus.hu szerint. 

A bajorországi evangélikus-lutheránus egyház püspöke egy pénteki német lapinterjúban hangsúlyozta, hogy az oktatás „a legjobb módszer arra, hogy kifejlődjék a fiatal muzulmánok ellenálló képessége a fundamentalizmus kísértésével szemben”.

Az EKD elnöke a Heilbronner Stimme című lapban közölt interjúban hozzátette: meg kell adni a lehetőséget a muszlim iskolásoknak, hogy elemző, kritikai hozzáállással közelíthessék meg vallásuk tanításait, hagyományait. Erre szolgál a szervezett iskolai oktatás, amelynek révén „sok új dolgot is megtanulhatnak az iszlámról, méghozzá az alaptörvénynek megfelelő szellemiségben”.

Az államnak kell átadni a vallási ismereteket?

Heinrich Bedford-Strohm rámutatott, hogy Németországban valamennyi vallásnak összhangban kell lennie az alaptörvénnyel, így tiszteletben kell tartani a tolerancia, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság elvét. Ennek a szabálynak az érvényesülését pedig úgy lehet a legjobban biztosítani, ha a vallási ismeretek átadását az állam oktatási feladatának részeként határozzák meg – mondta.

Magát az oktatási tevékenységet a vallási szervezetek hatáskörébe kellene utalni, éppen úgy, mint a keresztény egyházak esetében, ehhez azonban a muzulmánoknak olyan módon kellene megszervezniük magukat, hogy egyértelmű legyen, mely intézmények, szervezetek az állam partnerei az oktatás területén – fejtette ki az EKD elnöke.

Hat tartományban van iszlám hittan tantárgyként

A tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciájának (KMK) adatai szerint a 16 közül 6 tartományban szerepel az iszlám vallásoktatás rendes tantárgyként a közoktatási tanrendben. Ezek olyan nyugati tartományok – Alsó-Szászország, Baden-Württemberg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz – amelyekben a muzulmán közösség többsége él, de hiányzik közülük például Berlin és Saar-vidék, ahol ugyancsak számottevő a muszlimok aránya.

A gondot elsősorban az okozza, hogy a muzulmán vallás intézményi szerkezete másmilyen, mint a központosított felépítésű, nagy keresztény egyházaké, a tartományi kormányoknak így nehezebb partnereket találniuk az oktatás megszervezéséhez.