„Ez lórúgás!” – kiakadt az Európai Bizottság javaslatán Orbán

Felháborítónak tartja Orbán Viktor miniszterelnök azt az európai bizottsági javaslatot, amely szerint az uniós tagállamok fejenként 250 ezer euróért tagadhatnák meg a migránsok befogadását. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában viszonyításul kifejtette: egy magyar hét év alatt körülbelül négyezer eurót kap a brüsszeli forrásokból. Azt is mondta, hogy 250 ezer eurót egy átlag magyar 39 évnyi munkával keres meg.

Az Európai Bizottság „büntetéses” javaslata „lórúgás”, egy „gyomorszájra mért ütéssel ér fel”, „a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint „ennél erősebb propaganda az Európai Unió gondolata ellen még nem történt”. Szerinte a brüsszeli vezetők „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”.

Orbán Viktor a migránsok tagállamok közötti automatikus elosztására tett brüsszeli javaslatról szólva jelezte, a „betelepítéspárti baloldal” mindig tagadta, hogy lenne„kényszerbetelepítési” terv, most azonban az Európai Bizottság maga hozta azt nyilvánosságra.

„Nem babra megy a játék: arról van szó, hogy el akarják venni a magyaroktól azt a jogot, hogy mi mondhassuk meg, kikkel kívánunk és kikkel nem kívánunk együtt élni, és valahova, egy idegen országba, valahova, egy Brüsszel nevű városba akarják telepíteni ezt a jogot” – fogalmazott a miniszterelnök, azt kérve, hogy mindenki sorakozzon fel a kényszerbetelepítés ellen.

Orbán Viktor Schengen 2.0-ról is beszélt

Az európai bizottsági javaslatot önmagában egy kész tévedésnek minősítette, szerinte ugyanis a testület menekültügyi kérdéssel foglakozik, pedig „a mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése”. Meg kell erősíteni a határvédelmet, ellenőrzés nélkül senkit sem szabad beengedni, a menekülttáborokat pedig az EU-n kívül kell létrehozni – ismertette a Schengen 2.0 akciótervben foglalt kezdeményezését.

A kormányfő azt is mondta, hogy a magyarok mutatták a legnagyobb szolidaritást menekültügyben, „csak én nem vettem magamnak azt a bátorságot, hogy kiszámlázzam Brüsszelnek a regisztrációs költségeket 175 ezer menekült után (...), a magyar rendőrség működési többletköltségeit (...) és a kerítésépítés költségeit”. „Mi európai módon viselkedünk” – jelentette ki. Közép-Európában, benne Magyarországon „urai vagyunk a helyzetnek”: „ellenőrzés alatt tartjuk az eseményeket (...), itt nem járulunk hozzá, hogy a kulturális örökségünk egyik pillanatról a másikra eltűnjön, itt nem fognak létrejönni párhuzamos társadalmak” – mondta. 

A kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás kérdését Orbán Viktor világosnak, egyszerűnek, érthetőnek nevezte. Megjegyezte: neki is van „nemet mondási felhatalmazása”, de az ő szava nem ér annyit, mint tízmillió magyaré. „Azért csináljuk az egész népszavazást, hogy Brüsszelt meg tudjuk állítani” – ismételte meg álláspontját.

Javier Solana volt NATO-főtitkár kijelentését, miszerint ha Magyarország ma kérné felvételét az Európai Unióba, el lenne utasítva, a miniszterelnök úgy kommentálta,„ismerjük a volt NATO-főtitkárt”, „ez egy öreg kommunista”.

Költségvetés: Mindenki léphet egyet előre

A polgári berendezkedés irányába mutató költségvetésként jellemezte a jövő évi büdzsét Orbán Viktor miniszterelnök. A költségvetéssel mindenki léphet egyet előre hangoztatta a kormányfő. Kitért a nyugdíjasokra, akikkel – fejtette ki – a kormány még 2010-ben kötött egy szerződést, vállalva a nyugdíjak értékének megőrzését, ami sikerült is.

Mint mondta, a rezsicsökkentéssel és a nyugdíjak emelésével lényegében sikerült ellensúlyozni a korábbi, 2010 előtti „veszteségeket”, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, az ellátás pedig folyamatosan veszített az értékéből.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a költségvetésben rögzített nyugdíjemelésen túl van egy második, az élelmiszeráfa-csökkentésben megtestesülő nyugdíjemelés is a büdzsében, ez a megélhetési költségek rezsijének csökkentése. A 2017-re tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiányról szólva jelezte, hogy ezzel „bőven az unióval kialakított egyetértés határán belül” maradnak.

Most az egészségügy van soron

Az állami alkalmazottak béréről is beszélt a miniszterelnök, aki felidézte, hogy bevezették az életpályarendszert, és jelentősen emelték a fizetéseket a rendőröknél és a katonáknál, „mert első a biztonság”. Őket követték a pedagógusok – folytatta –, mert „második a jövő”, majd a közigazgatásban dolgozók következnek, mert „a harmadik legfontosabb dolog a rendezettség”. Most jönnek az egészségügyben dolgozók, és az idén is tesz lépéseket a kormány a szociális szférában és a kulturális területen dolgozók esetében is – közölte.

Az egészségüggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az egészségügyi költségvetés valójában nem az egészségügy költségvetése”, hanem a gyógyításé. Ugyanis „az egészségünkre többet költünk, mint az egészségügyi kiadásokban szereplő tételek”, mivel például a sport, a mindennapos testnevelés és az „életformát elősegítő” beruházások az egészségmegőrzést is szolgálják. Vagyis egy átfogóbb szemlélet esetén ezeket „nyugodtan besorolhatjuk” az egészségügyi kiadások közé - mondta Orbán Viktor.