Napirendre tűzte az ellenzéki, migrációkritikus Úsvit párt EU-tagságról szóló népszavazási ötletét a cseh parlament. A kommunisták és a konzervatív polgári demokraták többsége is igent mondott a javaslatra, de kormánypárti képviselők is támogatták azt. Csak az ellenzéki TOP 09 párt utasította el a javaslatot. Jelenleg az EU-tagsággal való elégedettség a csehek körében csak 25 százalékos, ami mélypontot jelent.
Nem kizárt, hogy Csehországban is népszavazást tarthatnak az ország európai uniós tagságáról. Az ellenzéki Úsvit párt javaslatát, miszerint a kérdést tűzzék napirendre, kedd este a képviselőház általános meglepetésre megszavazta – írja a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.
A lap szerdai híradása szerint a szavazáskor az ülésteremben 169 képviselő tartózkodott, s közülük 96-an mondtak igent a kezdeményezésre. A népszavazási téma napirendre vételét a kommunista párt (KSCM) összes képviselője támogatta, és igent mondott a polgári demokrata (ODS) képviselők többsége is. A kormánypárti frakciókból is többen szavaztak igennel. A javaslatot egyedül az ellenzéki TOP 09 párt utasította el.
A szociáldemokraták (CSSD) vezette koalícióhoz tartozó kereszténydemokrata párt (KDU-CSL) frakcióvezetője, Jirí Mihola, aki pártjából egyedül szavazott a javaslat mellett, a Mladá Fronta Dnesnek nyilatkozva azt mondta: csak azért támogatta a téma napirendre vételét, hogy lehetőséget adjon az ellenzéknek néhány elképzelése, javaslata kifejtésére.
Ugyanakkor leszögezte, hogy a témát „értelmetlennek” tartja, és biztos abban, hogy a parlament a népszavazási kezdeményezést nem fogja jóváhagyni.
Az Úsvit a 200 tagú cseh képviselőházban a legkisebb párt, és határozottan ellenzi a menekültek csehországi befogadását.
Csehország három visegrádi társával együtt 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja. A megelőző népszavazáson a szavazók több mint 77 százaléka támogatta a csatlakozást. Jelenleg azonban az EU-tagsággal való elégedettség a csehek körében csak 25 százalékos, ami mélypontot jelent. Az elégedetlenek aránya 36 százalék, ugyanannyi a bizonytalanak aránya, míg három százalék nem nyilatkozott.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Már a The Wall Street Journal is elismeri: teljesen más képet mutat a közbiztonság állapota Közép-Európában.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
