Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy Németország nem enged a görögöknek nyújtott hitel teljes visszafizetéséből, ehelyett inkább egy újabb mentőcsomagon gondolkodik az IMF részvételével. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde ugyan nem elégedett Görögország teljesítményével, mégis hajlandó finanszírozni az országot a jövőben is.
Németország továbbra is elutasítja a görög államadósság részleges elengedésének gondolatát, és változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vegyen részt a görög válság kezelésére indított harmadik mentőprogramban – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
Angela Merkel a nemzetközi pénzügyi szervezetek – az IMF mellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Kereskedelemi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) és a Világbank – vezetőivel folytatott szokásos éves informális megbeszélése után este tartott sajtótájékoztatón ismét rögzítette kormánya régóta képviselt álláspontját, miszerint a görög adósság elengedése jogi akadályokba ütközik, hiszen az euróövezet működését szabályozó előírások nem teszik lehetővé valamely tag adósságának átvállalását, ezért Görögország adósságát, vagy annak valamely részét sem engedhetik el a valutauniós társországok.
Az IMF szerepével kapcsolatban ugyancsak a régóta ismételt német álláspontot ismertetve elmondta, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetnek továbbra is részt kell vennie a harmadik görög mentőprogramban.
Hozzátette, hogy minél hamarabb le kell zárni a mentőcsomag soron következő forrásainak felszabadításához szükséges feltételek teljesítéséről kezdett tárgyalásokat. A folyamat „nagyon ésszerű irányba halad, de még nem vagyunk a célnál” – fogalmazott Angela Merkel.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a tájékoztatón kiemelte: „még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, és ahol Görögországnak lennie kellene”, de az IMF a görög nép érdekében továbbra is elkötelezett az ország támogatása mellett. Ehhez azonban további mélyreható reformokat kell elvégezni, amelyek révén a gazdaság visszaáll a növekedési pályára és fenntartható lesz az államadósság törlesztése – mondta Christine Lagarde.
A német kancellár szerint Európa nem engedheti meg, hogy Ukrajna békéjéről háttéralkuk döntsenek, mert ezzel az EU egysége kerülne veszélybe.
A brüsszeli lap szerint a párt a jövő évi keletnémet választások előtt igyekszik levakarni magáról a szélsőségesség bélyegét.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Azonnal felszólították a kancellárt.
De a legnagyobb stresszt továbbra is a német gazdaság és a klímaváltozás okozza.
Németország gazdasági növekedés után mély strukturális válságba került, amelyet főként szerkezeti problémák és évtizedes gazdaságpolitikai-stratégiai hibák okoztak.
Jelentős előrelépés született a béke tervével kapcsolatban.
A férfiakat álláslehetőséggel csábította a Donbaszba.
