Öt államban tartottak kedden előválasztást a republikánusok és a demokraták is. A republikánusoknál mind az öt államban nagy fölénnyel nyert Donald Trump, aki így életben tartotta az esélyét arra, hogy elegendő delegáltat szerezzen a biztos elnökjelöltséghez. A demokratáknál négy államban nyert Hillary Clinton és egyben Bernie Sanderes, de ha nem történik valami rendkívüli, akkor delegáltjaik számát tekintve már valószínűleg eldőlt, hogy Clinton nyeri kettőjük párharcát az elnökjelöltségért.
Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns egyértelmű diadalt aratott az amerikai előválasztások keddi fordulójában, ötből öt államban nyerve meg a választásokat, a demokratáknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött. Trump sikerét jelzi, hogy a Marylandben, Pennsylvaniában, Delaware-ban, Connecticutban és Rhode Islanden megtartott választások közül háromban is hatvan százalék fölötti támogatottsággal lett az övé a győzelem. Rhode Island szavazóinak 64 százaléka rá szavazott, Connecticutban és Delaware államban pedig 61 százalékos bizalmat szerzett, de Pennsylvaniában és Marylandben is egyértelmű, 59, illetve 54 százalékkal végzett az élen. A New York-i milliárdos győzelmét ugyan előre jelezték, de ilyen nagy arányú diadalra nem számítottak az elemzők.
Trump két vetélytársa – Ted Cruz texasi szenátor és John Kasich ohiói kormányzó – meglehetősen rosszul teljesített. Az elemzőket meglepte, hogy öt államból négyben nem a pártelit által támogatott Ted Cruz texasi szenátor, hanem John Kasich ohiói kormányzó végzett a második helyen: Marylandben 23, Delaware-ban csaknem 20 százalékkal, Connecticutban 27, Rhode Island államban pedig 24 százalékkal lett második. Cruz szenátornak csak Pennsylvaniában sikerült a második helyre kerülnie, 21 százalékos szavazataránnyal.
Clinton-Sanders 4-1
A Demokrata Párt várható elnökjelöltje, Hillary Clinton biztos győzelmet aratott négy államban: Pennsylvaniában 57, Marylandben 68, Delaware-ban 59, Connecticutban pedig 50 százalékos arányú volt a győzelme. Rhode Island államot azonban vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor „vitte el”: az ottani választók 56 százaléka inkább benne bízott, mint a volt külügyminiszterben.
Philadelphiában elmondott győzelmi beszédében Hillary Clinton lényegében Donald Trump állásfoglalásaira feleselve fejtette ki álláspontját egy sor kérdésben. A többi között azt hangsúlyozta, hogy Amerika nem falakat épít, hanem akadályokat bont, nem elutasító és kirekesztő, hanem befogadó társadalom. A választási kampány során tapasztalt konkrét példákat sorolva kiállt az egészségbiztosítás Obama elnök által elkezdett reformja és a nőknek a férfiakkal azonos bérezése mellett. Először fordult elő a kampányban, hogy Clinton Sanderst dicsérte, kiemelve, hogy egyetértenek a párt újraegyesítésének szükségességében, a klímavédelem és a melegek jogainak kérdésében.
Bernie Sanders közleményben gratulált Hillary Clintonnak, de leszögezte: nem adja fel a küzdelmet, nem száll ki a versenyből.
Trump szerint már győzött
Donald Trump a nevét viselő New York-i Trump Torony aulájában mondta el győzelmi beszédét. „Győztem. Vége van” – mondta, s a republikánusok elnökjelöltjének nyilvánította magát. Viszonylag rövid beszédében Hillary Clintont támadta: mint mondta, nem tartja alkalmasnak arra sem, hogy például munkahelyeket teremtsen, és felrótta neki az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás támogatását, nem mulasztva el megemlíteni, hogy ezt a férje, Bill Clinton írta alá elnökként. Trump ismét azt sugalmazta, hogy Clinton csak azért győz, mert nő. „Ha Hillary Clinton férfi volna, a voksok öt százalékát is alig kapná meg” – jegyezte meg.
Ezt követően hosszan válaszolt az újságírók kérdéseire. Kifejtette, hogy nem kíván változtatni a stílusán, mint fogalmazott, azért döntenek mellette a választók, mert olyan, amilyen. Majd szót ejtett külpolitikai kérdésekről is. „Nem a klímaváltozás a legnagyobb veszély, hanem az atomfegyver, nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyvert építsen, nem szabad megengedni, hogy Észak-Koreának atomfegyvere legyen, Kínának igenis van befolyása Észak-Koreára, és rá kell bírni, hogy éljen is ezzel a befolyással” – fejtette ki.
Így állnak most a delegáltak
A New York-i milliárdosnak a keddi előválasztások után már 950 delegátusa van, az automatikus elnökjelöltséghez a republikánusoknál szükséges 1237 támogató delegátusból, míg Ted Cruz 560, John Kasich 153 küldött támogatását élvezi, s Kasichnek gyakorlatilag már nincs lehetősége arra, hogy a párt elnökjelöltje legyen.
A demokrata oldalon Hillary Clinton elnökjelöltsége – hacsak nem történik valami rendkívüli esemény – immár megkérdőjelezhetetlen. A volt külügyminiszter az eddigi választási folyamatban 2137 küldöttet állított maga mellé, míg Bernie Sanders csak 1306 delegátust gyűjthetett be. Az elnökjelöltséghez a Demokrata Pártban 2383 delegátusra van szükség. A következő előválasztás jövő kedden lesz Indiana államban.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Fogyatkozó harci kedv, vagy más állhat a háttérben?
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Súlyos kritikát kapott a német sajtótól, a Die Welt sem finomkodott.
Tanulságos beszélgetés volt, izgalmas intermezzókkal.
