A brüsszeli terror az európai bevándorláspolitika kudarcát mutatja

„A közösségek rendkívül szorosan zárnak, amit Abdeszlam négy hónapig sikeres bujkálása is bizonyít. Az ilyen közösségek szervezeteibe időigényes és nagyon kockázatos a beépülés. A terrorsejtek az európai bűnszervezeteken keresztül jutnak fegyverekhez. Fizetőképességüket többek között a Közel-Keletről származó olaj és műkincsek Iszlám Állam általi értékesítése biztosítja. Ehhez – újabb ágazatként – komoly bevételekkel járul hozzá az embercsempészet és a migránsok mozgatása a folyamatosan megújuló útvonalakon. A merénylet bizonyította, hogy egy-két ember letartóztatása nem akadályozza a terrorista szervezet cselekvőképességét, hiszen Európában élő radikálisok sora vár bevetésre.

Az európai radikális iszlamista körökben Abdeszlamnak számos követője, támogatója és rajongója van. Ezt mutatták a letartóztatást követő molenbeeki zavargások is, amikor helyi fiatalok az utcára vonulva, a belga rohamrendőröket éles tárgyakkal dobálva fejezték ki a »hősüknek« nevezett Adbeszlam támogatását. Az Iszlám Állam Európa ellen háborút hirdető ideológiája készséges befogadókra talál a súlyos integrációs deficittel küzdő muszlim közösségek esetében, amihez az elkövetők környezete is aktívan vagy hallgatólagosan hozzájárul. (...)

Az unós tagállamokban a büntetőjognak tükröznie kell, hogy a közel-keleti harctereket megjárt egyének mind rövid, mind hosszú távon a legnagyobb fenyegetést jelentik Európa számára. Az európai válasz, a harcokban és a terrorsejtekben részt vevő fiatalok nézeteinek békés megváltoztatására irányuló úgynevezett »deradikalizálás«, zsákutcát jelent. Az elkövető személyek bebörtönzése, a tágabb közeget érintő megtorló intézkedések foganatosítása – például a rokonság kitoloncolásának, állampolgárságtól megfosztásnak lehetősége – is megfontolandó. Tagállami szinten egységesen bűncselekménnyé kellene minősíteni a terrorista szervezethez csatlakozást. A tagállamoknak előtérbe kell helyezniük a megelőző intézkedéseket, ehhez azonban elengedhetetlen a bevándorlási politika és az integrációs elképzelések alapos felülvizsgálata. Riasztó, hogy a 2015–2016-ban migránsként Európába érkezett másfél milliós tömegből becslések[2] szerint több százezer ember tartózkodási helyéről nincs információja a hatóságoknak, mivel ők nem folyamodtak menedékjogért.”