Magyarországnak az elosztást szabályozó képlet alapján 1294 menekültet kellene befogadnia, de „Orbán úr népszavazást tart erről, és azt mondja, hogy ez német probléma”. Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, „nehezen tudok derűlátóbb lenni” – mondta Martin Schulz. A 160 ezer menekült elosztását szabályozó rendszernek működnie kell, hogy működjenek a megállapodások Törökországgal.
„Ezt kell megbeszélnünk a csúcstalálkozón”, a menekülteknek pedig „világosan meg kell mondani”, hogy védelmet kapnak, ha üldözöttek vagy veszélyben vannak, de nem választhatnak maguknak országot. „Nem tudtok majd mind Németországba vagy Svédországba menni, Portugália és más EU-országok is megvédenek benneteket az üldöztetéstől” – húzta alá az EP elnöke.
Törökország tartsa tiszteletben a sajtószabadságot
Arra a kérdésre, hogy mekkora árat szabad fizetnie az EU-nak a Törökországgal kötendő egyezményért, kiemelte, hogy az EU alapértékei érinthetetlenek, vagyis Törökországnak tiszteletben kell tartania a sajtó szabadságát, és „meg kell értenie, hogy a kurd problémának nincs katonai megoldása”. Más kérdésekben viszont lehet engedményeket tenni Ankarának, így lehet szó újabb fejezetek megnyitásáról az uniós csatlakozási tárgyalásokon.
A vízumliberalizációhoz viszont fontos reformokat kell elvégeznie Törökországnak, egyebek között be kell vezetnie a biometrikus útlevelet. Mindezen kívül az EU-nak további 3 milliárd euró támogatást kell nyújtania Törökországnak ahhoz, hogy a menekültek a hazájuk térségében kaphassanak ellátást – fejtette ki Martin Schulz.