Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint nem várható az EU és Törökország között megállapodás a csütörtöki uniós csúcson, pedig enélkül széteshet az EU. A politikus szerdán egy német lapnak adott interjúban kifejtette: ahhoz, hogy megállapodás születhessen, Törökországnak meg kell értenie, hogy a kurd problémának nincs katonai megoldása, illetve az országban érvényesülnie kell a sajtószabadságnak. Angela Merkel a terhek igazságos elosztása mellett a dublini egyezmény megreformálását sürgeti.
A menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az Európai Unió, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke egy szerdai német lapinterjúban.
A német szociáldemokrata politikus a Berliner Morgenpost című újságban és a kiadóvállalat – a Funke Mediengruppe – többi lapjában közölt interjúban kiemelte, hogy valószínűleg nem sikerül „végleges áttörést” elérni a brüsszeli csúcstalálkozón, de elképzelhető, hogy „teszünk egy újabb fontos lépést a migrációs válság megoldása felé”.
Arra a felvetésre, hogy az európai külső határ hatékony védelméről és a menekültek uniós tagországok közötti méltányos elosztásáról szóló megállapodásra lenne szükség, azt mondta, hogy pontosan ezt az eredményt kell elérni. „De nézze: én 20 éve harcolok az EU külső határainak jobb védelméért, és mi történt? Szinte semmi” – fogalmazott.
Schulz: Nem mehet mindenki Svédországba vagy Németországba
Hasonlóan nehéz ügy a menekültek igazságos elosztásáról már meghozott döntés megvalósítása, mert „egyes országok elzárkóznak a befogadástól”.
Magyarországnak az elosztást szabályozó képlet alapján 1294 menekültet kellene befogadnia, de „Orbán úr népszavazást tart erről, és azt mondja, hogy ez német probléma”. Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, „nehezen tudok derűlátóbb lenni” – mondta Martin Schulz. A 160 ezer menekült elosztását szabályozó rendszernek működnie kell, hogy működjenek a megállapodások Törökországgal.
„Ezt kell megbeszélnünk a csúcstalálkozón”, a menekülteknek pedig „világosan meg kell mondani”, hogy védelmet kapnak, ha üldözöttek vagy veszélyben vannak, de nem választhatnak maguknak országot. „Nem tudtok majd mind Németországba vagy Svédországba menni, Portugália és más EU-országok is megvédenek benneteket az üldöztetéstől” – húzta alá az EP elnöke.
Törökország tartsa tiszteletben a sajtószabadságot
Arra a kérdésre, hogy mekkora árat szabad fizetnie az EU-nak a Törökországgal kötendő egyezményért, kiemelte, hogy az EU alapértékei érinthetetlenek, vagyis Törökországnak tiszteletben kell tartania a sajtó szabadságát, és „meg kell értenie, hogy a kurd problémának nincs katonai megoldása”. Más kérdésekben viszont lehet engedményeket tenni Ankarának, így lehet szó újabb fejezetek megnyitásáról az uniós csatlakozási tárgyalásokon.
A vízumliberalizációhoz viszont fontos reformokat kell elvégeznie Törökországnak, egyebek között be kell vezetnie a biometrikus útlevelet. Mindezen kívül az EU-nak további 3 milliárd euró támogatást kell nyújtania Törökországnak ahhoz, hogy a menekültek a hazájuk térségében kaphassanak ellátást – fejtette ki Martin Schulz.
Arra a felvetésre, hogy legkevesebb egy tagország elzárkózik Ankara igényeinek teljesítése elől, azt mondta, hogy sok munka van még hátra a tagállamok meggyőzésének területén. Hangsúlyozta, hogy egyes országok vagy országcsoportok egyoldalú intézkedései, illetve a befogadható menedékkérők számának tagállami szinten kijelölt felső határa nem vezet tartós megoldáshoz. A menekülésre késztető okok megszüntetésére összpontosító európai megoldás nélkül az EU széteshet – mondta az EP elnöke.
Merkel: Csak Dublin reformjával tartható fenn Schengen
A csütörtökön kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében a kancellár kiemelte, hogy Törökországnak is érdeke az EU-val együttműködve „rendezni és irányítani” a területére érkező menekülthullámot. A közös cél a „terhek méltányos megosztása”. Az illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a tartós megoldáshoz hozzátartozik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer átalakítása, mert „csak Dublin reformjával lehet hosszú távon fenntartani Schengent”, a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetet, és az európai megoldásnak az is része, hogy az övezet tagjai fokozatosan visszatérnek a belső határok nyitottságához, amely igen nagy gazdasági hasznot hajt Németországnak.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
