Két, körülbelül 20 nap eltéréssel készített, de egyszerre publikált felmérés szerint változott Vlagyimir Putyin megítélése az oroszok körében: egy februári felmérés szerint a tavalyi évhez képest 57-ről 65 százalékra nőtt azok aránya, akik újraválasztanák az orosz elnököt; miközben egy márciusi mérés azt mutatja: 83-ról 73 százalékra csökkent azok aránya egy év alatt, akik bíznak Putyinban.
Tíz százalékponttal, 83-ról 73 százalékra csökkent egy év leforgása alatt azoknak az oroszoknak az aránya, akik megbíznak Vlagyimir Putyinban, viszont megszaporodott azok száma, akik ismét őt választanák meg elnöknek – állapította meg két hétfőn megjelentetett felmérésében a moszkvai független Levada közvélemény-kutató központ. Ugyanakkor egy év alatt azon megkérdezettek aránya, akik nem bíznak meg az orosz vezetőben, 14-ről 19 százalékra nőtt. Az első felmérés szerint Oroszország lakosainak 21 százaléka bízik meg teljes mértékben Putyinban, 51 százaléka pedig „inkább megbízik” benne. Egy évvel korábban ezek az adatok 26, illetve 57 százalékon álltak.
Putyin népszerűségét az ukrajnai és szíriai beavatkozás, valamint Oroszország nagyhatalomként való fellépése egyfelől megerősítette, másfelől viszont az orosz gazdaságnak a nyugati szankciók által is súlyosbított visszaesése, a jövedelmek csökkenés gyengítette.
Többen választanák újra Putyint
Elnökük a válaszadók 38 százalékából rokonszenvet és csodálatot vált ki (ez az arány tavaly még 47 százalék volt), 30 százalékuk pedig semmi rosszat nem tud elmondani róla. 15 százalék semlegesen, további pedig 8 óvatosan viszonyul hozzá. 4 százalék semmi jót nem tud elmondani róla és ugyanennyien táplálnak negatív érzelmeket iránta. A felmérésben részvevők 33 százaléka szerint Putyin tapasztalt, 21 százalék szerint pedig előrelátó politikus. 31 százalék energikus, határozott, erős akaratú embernek tartja őt, 25 százalék pedig azt emelte ki, hogy az állam érdekeit védelmezi.
A második felmérés szerint a Putyint újraválasztani kész oroszok aránya a tavalyi 57-ről csaknem kétharmadra, 65 százalékra nőtt. (A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet március 3-án publikált adatai szerint az oroszok 74 százaléka venné szívesen, ha az elnök újrázna.)
A Levada-központ az első mérést március 11. és 14., a másodikat február 19. és 24. között végezte el, egyaránt 1600 fős országos mintán.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Amennyiben az oroszok jól látják a helyzetet, tényleg nagy bajban lehet Ukrajna.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Nemcsak a szurkolók elismerését vívta ki magának.
A miniszterelnök a Fidesz kongresszusán szólal fel. Orbán Viktor is megkezdte a kampányhajrát.
