A német valóság: a törökök szavazatai nélkül nem lehet kormányt alakítani

Bejárták a „török utcákat”, az eredmény megdöbbentő.

A külső, schengeni EU-s határok védelme érdekében a csütörtöki rendkívüli uniós miniszteri ülésen szóba fog kerülni egy javaslat, amely szerint akarata ellenére határvédelmi egységet küldhetne az unió bármely tagállamba, ha ahhoz megvan a minősített többség támogatása.
A csütörtöki rendkívüli miniszteri ülésen az uniós határok külső védelme, a már meglévő adatbázisok használata és egy új légiutasadat-nyilvántartó rendszer (PNR) lesz a téma – írja az Index Eurológusa. Utóbbival az a cél, hogy hatékonyabban tudják kiszűrni az Európából Szíriába és Irakba, majd visszautazó „dzsihádturistákat”.
A külső határok védelmére még tavaly kezdeményezte az Európai Bizottság egy európai határ- és parti őrség felállítását. Az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet turbóznák fel, és kiszélesítenék a jogköreit, például az „illegálisan Európában tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok” visszaküldését is segítenék.
A szervezet saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akik a nemzeti hatóságoknál dolgoznának, amíg nincs rájuk szükség, de a mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük.
Az Európai Bizottság akkor is beküldethetné a közös határvédelmi egységet egy tagállamba, ha az kifejezetten elutasítja a segítséget. Az uniós országoktól minősített többség kellene a végrehajtási döntéshez, ha akadékoskodna az érintett tagállam. A javaslattal jobban ellenőrzötté válnának az európai határok, de erősen sértené a nemzeti szuverenitást – írja az Eurológus.