Szijjártó: 35 millió potenciális menekülttel kell számolni

Be kell látni, hogy a szíriai válság megoldását célzó nemzetközi erőfeszítések eddig nem vezettek eredményre, ezért nem lehet azzal számolni, hogy az Európára háruló bevándorlási nyomás rövid időn belül enyhül – mondta csütörtökön Londonban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a szíriai válság következményeinek enyhítése céljából összehívott nemzetközi adományozó konferenciára érkezett a brit fővárosba, ahol Philip Hammond brit külügyminiszterrel is tárgyalt, elsősorban az Európai Unió szabályozási rendszerének átalakítására tett brit javaslatokról.

A válsűg megoldása az unión kívül van

Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó Péter kijelentette: Szíriában és a térség más országaiban összességében 30-35 millió ember van olyan élethelyzetben, amely miatt könnyen dönthet úgy, hogy Európa felé veszi az irányt, és ez súlyos következményekkel fenyeget. Hozzátette: a bevándorlási válság még súlyosabbá válásának elkerülése érdekében egyértelműen fel kell ismerni, hogy e válság megoldása az Európai Unió területén kívül van. A miniszter szerint ezért mindenekelőtt abban kell segíteni, hogy a Szíriából elmenekült emberek a hazájukhoz legközelebb tudjanak maradni, és a konfliktus vége után minél hamarabb vissza tudjanak térni Szíriába és visszatérhessenek régi életvitelükhöz. Ehhez beruházásokra és fejlesztésekre van szükség.

Ennek jegyében Magyarország készen áll arra, hogy – amint a biztonsági körülmények lehetővé teszik – felépítsen és üzemeltessen egy kórházat Szíria területén. A kormány úgy döntött, hogy erre a célra az első ütemben ötmillió eurót különít el, és a kórház megépítésében és üzemeltetésében egy olyan magyar segélyszervezettel működik együtt, amelynek már vannak tapasztalatai külföldi segélyezési területen, mondta Szijjártó.

Brit-magyar tárgyalások

Philip Hammond brit külügyminiszterrel tartott kétoldalú megbeszéléséről elmondta: a találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU-reformokra tett brit javaslatok ügyében közös visegrádi álláspont kialakítására törekszik. Kiemelte azt is, hogy a magyar kormánynak a Nagy-Britanniában tisztességesen dolgozó magyarok érdekeit kell képviselnie. Magyarország egyetért a brit kormánnyal abban, hogy a tagállami parlamentek szerepét növelni kell, és abban is, hogy a nemzeti gazdaságpolitikáknak a versenyképesség erősítését és a bürokrácia csökkentését kell szolgálniuk.

Egyetértés van Magyarország és Nagy-Britannia között abban is, hogy olyan uniós szabályozási környezetet kell megteremteni, amelyben az euróövezeti tagok és a valutaunión kívüli EU-tagállamok egyaránt komfortosan érzik magukat - fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: az erős Európai Unió feltétele, hogy a tagállamok is erősek legyenek. Az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatos brit reformjavaslatokról a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország most azt vizsgálja, hogy ha egy EU-tagállam jogot kap a szociális ellátórendszere nyújtotta szolgáltatások igénybevételének átmeneti korlátozására, az megvalósítható-e diszkriminációtól mentesen, az egyik alapvető uniós szabadságjog, a személyek szabad áramlásának veszélyeztetése nélkül.

A magyar-brit gazdasági kapcsolatokról Szijjártó Péter kijelentette: a kétoldalú kereskedelmi forgalom már a tavalyi első tizenegy hónapban meghaladta a 2014-ben elért egész éves értéket. A teljes kereskedelmi forgalom a tavalyi első tizenegy hónapban 4,6 milliárd euró, a magyar export 3,2 milliárd euró volt. Szijjártó Péter Londonban számos üzletemberrel is találkozott, és tárgyalt Oliver Letwinnel, a brit miniszterelnöki hivatalt vezető miniszterrel is.