Baudet: Jobb, ha nem föderatív formában működnek együtt az európai államok

2016. február 08. 19:48

A holland író budapesti könyvbemutatóján arról beszélt: a belső határok megnyitásával és a közös fizetőeszközzel az uniós tagországok egyfajta kezdetleges Egyesült Államokká váltak, miközben az egyes egységeknek teljesen mások az érdekeik.

2016. február 08. 19:48

Thierry Baudet holland író, újságíró, jogtudós szerint sokkal jobb az európai államoknak, ha nem központosított, föderatív keretben működnek együtt. A szerző A határok jelentősége című kötetének hétfői, budapesti bemutatóján azt mondta, a belső határok megnyitásával és a közös fizetőeszközzel az uniós tagországok egyfajta kezdetleges Egyesült Államokká váltak, miközben az egyes egységeknek teljesen mások az érdekeik. Példaként azt hozta fel, hogy Görögország vagy Olaszország nem érdekelt a külső határ védelmében, hiszen egyértelmű, hogy az illegálisan érkezők nem ott akarnak megállni, hanem gazdagabb államokba tartanak. Hozzátette, mindeközben éppen a közös pénz nehezíti a válságból való kilábalást, hiszen „Athén számára drága az euró, a hollandoknak pedig olcsó”. 

Baudet az utóbbi idők európai mentális problémájaként említette a makrofíliát, vagyis a félelmet a kis dolgoktól és a ragaszkodást a nagyokhoz. Közölte, az összeolvadási folyamatok során túl sokan és túl sokat gondolkoznak a csupán a technikai szempontokat figyelembe vevő vezetők perspektívájából, miközben elsiklanak a kézzelfogható mindennapi kérdések felett, és nem hangolják össze kellő mértékben az új rendszerek működését.

A határ az ellenséget szomszéddá teszi – jegyezte meg a szerző, aki történelmi visszatekintéssel arra hívta fel a figyelmet: vert helyzetben Franciaország és Németország válasza is az erőszakos nacionalizmus volt. Azt mondta, a határokon átívelő hidakra van szükség, de ezeket csak akkor tudjuk megépíteni, ha biztosak vagyunk saját magunkban, identitásunkban.

Határok nélkül nincs jogállam”

A Századvég Kiadó által megjelentetett, angolul 2012-ben napvilágot látott kötetről szólva Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója kiemelte: a szerző kiváló ütemérzékkel alkotta és jelentette meg művét, amely a föderatív és a nemzetállami Európa képletét szembeállítva mutatja be a problémát. Határok és nemzetállamok nélkül nincs jogállam és képviseleti demokrácia – jelentette ki a szakember. Megjegyezte: az 1990-es évek elején föderatív választ kerestek az uniós tagállamok az akkori menekültválságra, így született meg a diszfunkcionálissá vált dublini mechanizmus, ám ennek problémáit is föderatív módon próbálják megoldani, hogy a kvótarendszerrel a nemzetállamok helyett Brüsszelre ruházzák át a helyzet kezelését.

Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke az eseményen azt emelte ki: noha az intézményt leginkább think tankként ismerik, évtizedek óta adnak ki könyveket is, olyanokat, amelyek segítik megérteni a világot, amelyben élünk.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Megtalálta
2016. február 09. 12:07
Na, végre! Ha lassan is, de mégis csak megváltozóban az ideológia. Kicsit olyan lehet ez az egész az európai baloldalnak, mint mikor a woodstock nemzedék kezdett feleszmélni a rózsaszín worldpeace álomból.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!