Szerdán vitanapot tartanak a brit Royal Air Force gépeinek szíriai bevetéséről Londonban. Irakban eddig is bombázták a terrorszervezetet, a mostani helyzetben pedig Cameron szerint nincs értelme tiszteletben tartani az országhatárokat. A Munkáspárt megosztott a kérdésben, de hétfőn úgy döntöttek: az alsóházi frakció tagjai meggyőződésük szerint voksolhatnak a kérdésben.
A londoni alsóház szerdán vitanapot tart, majd szavaz is arról, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni hadműveletekbe - mondta hétfőn este a brit miniszterelnök. David Cameron kijelentette: véleménye szerint ennek egyre nagyobb a parlamenti támogatottsága. A brit királyi légierő (RAF) részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását.
A brit kormány 2013-ban már beterjesztett az alsóház elé egy olyan indítványt, amelyben kérte, hogy a légierő részt vehessen szíriai hadműveletekben. London akkor Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen akarta bevetni az RAF harci gépeit, miután olyan értesülésekhez jutott, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be a felkelők ellen. A kormány azonban annak idején váratlan és kínos vereséget szenvedett az RAF szíriai bevetéséről tartott parlamenti szavazáson, és a Downing Street hivatalos álláspontja azóta az, hogy csak akkor terjeszt ismét az alsóház elé ilyen indítványt, ha biztos az elérhető konszenzusban, tehát az ellenzék zöme is támogatja a jóváhagyását.
Megosztott a kérdésben a Munkáspárt
A brit politikai közéletben íratlan, de törvényerejű szokásjog, hogy a brit fegyveres erők külföldi bevetéséhez a mindenkori kormánypárt és legalább a mindenkori első számú ellenzéki erő konszenzusos többségi támogatását adja a parlamentben. Ez az 1956-os szuezi beavatkozás óta mindig így volt. Most azonban a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiban komoly belső feszültség alakult ki, mivel Jeremy Corbyn, a párt vezetője ellenzi, ugyanakkor az alsóházi Labour-frakcióból, sőt az árnyékkormány tagjai közül is sokan támogatják a szíriai beavatkozást.
A Downing Street gyakorlatilag arra várt, hogy a Labour soraiban elrendeződjék a vita. A Munkáspárt hétfő esti frakcióülésén végül az az egyezség született, hogy a párt alsóházi képviselői meggyőződésük szerint voksolhatnak az RAF szíriai bevetéséről szóló kormányindítványról, vagyis Corbyn és a frakcióvezetés nem írja elő számukra az indítvány elvetését.
Cameron a Downing Streeten jelentette be a javaslat alsóházi beterjesztéséről született kormányzati döntést, miután este hazaérkezett a párizsi klímacsúcsról. A brit kormányfő közölte: az Iszlám Állam központja nem Irakban, hanem Szíriában van, így „nincs értelme”, hogy Nagy-Britannia figyelembe vegyen olyan országhatárokat, amelyeket az Iszlám Állam maga sem ismer el.
Cameron kijelentette, hogy az Irakban végrehajtott hadműveletek eredményeként az Iszlám Állam által ellenőrzött terület 30 százalékkal csökkent, és károkat szenvedett a dzsihadista terrorszervezet infrastruktúrája is, tehát helyénvaló az RAF hadműveleteinek a kiterjesztése Szíriára. A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szíriai válságot nem lehet csak katonai erővel megoldani, a fegyveres beavatkozás csak az egyik eleme egy széleskörű politikai, diplomáciai és humanitárius stratégiának.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ismét dróncsapás érte az Erbílben üzemelő amerikai bázist.
Az iráni háború miatt a Nyugat-Európába bevándorolt terrorista szervek akcióba lendülhetnek.
Az Egyesült Államoknak sikerült kiiktatni az iráni terrorista szerv vezetőjét.
Tóth Máté szerint „Hormuz csak a kezdet” volt.
A Politico elemzése szerint az EU nagy erőkkel próbál kimaradni a háborúból, de már náluk is felmerült a nagy kérdés: meddig tartható fenn ez az állapot?
Bejrút lángol, alaposan „lenyírják a füvet”, ahogy lapunknak Robert C. Castel mondta.
Szijjártó Péter elmagyarázta, miért nem fordítják az ukrán elnök ellen saját fegyverét.
Egy ukrán újságíró rendkívül súlyos vádakkal állt elő.
