Az elfogadott migrációs stratégia célja, hogy gátat vessen a soha nem látott migrációs hullámnak, és felgyorsítsa a már eddig meghozott intézkedéseket. Egyebek mellett több hotspot lesz, bővül az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex, a migránsok esetében pedig aki nem akar regisztrálni, az ellen azonnal intézkedni fognak. A dublini egyezmény helyett pedig jöhetnek az „okos határok”
Migrációs stratégiát fogadtak el a bevándorlási hullám megállítása és a schengeni vívmányok megőrzése érdekében, amire azért van szükség, hogy Európa visszaszerezze az ellenőrzést külső határai felett - számolt be az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos évzáró csúcstalálkozójának első, csütörtöki napján Brüsszelben Donald Tusk.
Az Európai Tanács elnöke elmondta: a stratégia célja, hogy gátat vessen a soha nem látott migrációs hullámnak, és felgyorsítsa a már eddig meghozott intézkedéseket. Beszámolt arról: a résztvevő politikusok mindannyian az elsődleges célok között említették a schengeni határok megőrzését. Ezzel kapcsolatban a lengyel politikus örömét fejezte ki, hogy sikerült megegyezésre jutni Görögországgal, s hogy az ország még decemberben megkezdi együttműködését az európai határőrizeti ügynökséggel (Frontex) a külső határok védelme érdekében.
Több hotspot lesz
Az ülésen résztvevő politikusok a konkrét lépések között említették, hogy az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokból (hotspotok) továbbiakat is létrehoznak, működésük biztosítása érdekében pedig növelik az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex szakértőinek számát. A hotspotok hatásos működése érdekében elengedhetetlen, hogy módszeresen elemezzék az érkezők személyazonosságát és a dokumentumok eredetiségét, illetve ujjlenyomatot vegyenek.
A politikusok megegyeztek, hogy a regisztrációs központok a regisztrációt megtagadók ügyében azonnal intézkedhetnek. Egyetértettek abban is, hogy az unió intézményeinek a tagállamokkal közösen kell végrehajtaniuk az áttelepítésre vonatkozó eddig döntéseket, és fontolóra kell venniük azt is, hogy az eddigi döntések kedvezményezettjei mellett azokat a tagállamokat is bevonják-e a rendszerbe, amelyekre ugyancsak nagy nyomás nehezedik és kérelmezik a mechanizmus alkalmazását.
A tagállamok képviselői megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak egymásnak a letelepedési engedélyt nem kapott személyek visszaküldési műveleteiben, valamint intézkedéseket tesznek az emberkereskedelem és -csempészet felszámolása érdekében.
A balkáni országoknak is segítenek
Az ülésen résztvevő politikusok megegyeztek abban, hogy segítséget nyújtanak a nyugat-balkáni útvonal és a Földközi-tenger térségében fekvő harmadik országoknak a menekültek regisztrációjában. A politikusok egyetértettek abban: továbbra is figyelni kell a migrációs útvonalakat, hogy váratlan, új fejlemények esetén gyorsan tudjanak reagálni.
Az Európai Tanács vállalta, hogy tovább dolgozik a menekültek áthelyezésének gyakorlatán a szerzett tapasztalatok felhasználásával, és elkészíti a biztonságosnak ítélt származási országok listáját. Emellett a tanács vállalta azt is, hogy akár már a jövő év elején javaslattal áll elő a dublini szerződés újrafogalmazásával kapcsolatban, és kidolgozza az úgynevezett „okos határok” (Smart Borders) javaslatát is. A tájékoztatás szerint a közös állandó part- és határőrizeti szerv felállításával kapcsolatban az uniós tanács már a jövő év első felében, a holland soros uniós elnökség ideje alatt állást foglal.
Nagyobb és fontosabb szerv lesz a Frontex
Az Európai Bizottság kedden nyújtotta be javaslatát egy állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amely az európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozik. A döntés érelmében az újjászervezett ügynökségnek jogában áll átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. Az újjászervezett ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd (a Frontexnek jelenleg 400 tagja van), emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további, legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
A Tisza Párt már többször is igent mondott az Európai Parlamentben a brüsszeli migrációs politikának.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
Elképesztő állapotok uralkodnak az országban.
Elképesztő taps fogadta a jobboldali európaiak helyére migránsokat követelő Irene Montero tüzes szónoklatát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
