Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A berlini magyar nagykövet szerint a 150 éves oszmán uralom is közrejátszik abban, hogy a magyarok nem feltétlenül nyitottak annyira a világra, ahogyan azt talán más európai országokban kívánhatják. Györkös Péter a Rheinische Postnak adott interjúban leszögezte azt is: nem igaz, hogy Magyarország nem tesz semmit a menekülthelyzettel kapcsolatosan.
A magyarok „nem feltétlenül nyitottak annyira a világra, ahogyan azt talán más európai országokban kívánhatják”, és ennek oka, hogy Magyarország nem élt meg bevándorlást a „muzulmán kultúrkörből”, a 150 éves oszmán uralom emléke pedig nem túl jó – mondta Györkös Péter berlini magyar nagykövet a Rheinische Postnak adott interjúban, amely a német lap online felületén jelent meg hétfőn. Hozzátette, hogy a magyarok „nem olyan naiv romantikusok”, mint azok, akik azt gondolják, hogy a „muszlim menekültek” integrációja könnyen kivitelezhető.
Az európai szolidaritással kapcsolatban kifejtette, hogy világos véleménykülönbség van Németországgal a menekülthullám okainak analízisét és az azzal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket illetően. A magyar álláspont szerint „valójában nem menekültválságról van szó, hanem bevándorlásról” – mondta.
A kérdésre, mit gondol arról a követelésről, hogy csökkenteni kell azon országok uniós támogatását, amelyek nem akarnak részt venni a menekültek befogadásában, Györkös Péter elmondta, ez mindenekelőtt „próbálkozás a kelet-európai országok pellengérre állítására”, holott messze nem csak az EU keleti része nem osztja a befogadásra vonatkozó nézeteket. „Ennek ellenére megadnánk hozzájárulásunkat, azzal a feltétellel, hogy Brüsszelben közösen beszélünk azon országok EU-s pénzügyi támogatásáról, amelyek önként vállalni akarják ezt a feladatot” – fűzte hozzá a nagykövet.
Arra a kérdésre, Magyarország fizetne-e, hogy Németország befogadjon menekülteket, elmondta, hogy a „szolidaritást különböző formákban lehet kifejezni”, és Magyarország már teljesít pénzügyi hozzájárulást „közvetett” módon, hiszen biztosít személyzetet a határőrizethez Magyarországon, Szlovéniában és Macedóniában, és a zöldhatárt megerősítette egy kerítéssel. Továbbá magyar katonák szolgálnak Irakban és Afganisztánban, hogy ott küzdjenek a „menekültválság” kiváltó okai ellen, vagyis „nem úgy van, hogy Magyarország nem tesz semmit” – mondta a nagykövet.