Berlini nagykövet: A magyarok nem feltétlenül nyitottak annyira a világra

2015. december 22. 08:37

A berlini magyar nagykövet szerint a 150 éves oszmán uralom is közrejátszik abban, hogy a magyarok nem feltétlenül nyitottak annyira a világra, ahogyan azt talán más európai országokban kívánhatják. Györkös Péter a Rheinische Postnak adott interjúban leszögezte azt is: nem igaz, hogy Magyarország nem tesz semmit a menekülthelyzettel kapcsolatosan.

2015. december 22. 08:37

A magyarok „nem feltétlenül nyitottak annyira a világra, ahogyan azt talán más európai országokban kívánhatják”, és ennek oka, hogy Magyarország nem élt meg bevándorlást a „muzulmán kultúrkörből”, a 150 éves oszmán uralom emléke pedig nem túl jó – mondta Györkös Péter berlini magyar nagykövet a Rheinische Postnak adott interjúban, amely a német lap online felületén jelent meg hétfőn. Hozzátette, hogy a magyarok „nem olyan naiv romantikusok”, mint azok, akik azt gondolják, hogy a „muszlim menekültek” integrációja könnyen kivitelezhető.

Az európai szolidaritással kapcsolatban kifejtette, hogy világos véleménykülönbség van Németországgal a menekülthullám okainak analízisét és az azzal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket illetően. A magyar álláspont szerint „valójában nem menekültválságról van szó, hanem bevándorlásról” – mondta.

A kérdésre, mit gondol arról a követelésről, hogy csökkenteni kell azon országok uniós támogatását, amelyek nem akarnak részt venni a menekültek befogadásában, Györkös Péter elmondta, ez mindenekelőtt „próbálkozás a kelet-európai országok pellengérre állítására”, holott messze nem csak az EU keleti része nem osztja a befogadásra vonatkozó nézeteket. „Ennek ellenére megadnánk hozzájárulásunkat, azzal a feltétellel, hogy Brüsszelben közösen beszélünk azon országok EU-s pénzügyi támogatásáról, amelyek önként vállalni akarják ezt a feladatot” – fűzte hozzá a nagykövet.

Arra a kérdésre, Magyarország fizetne-e, hogy Németország befogadjon menekülteket, elmondta, hogy a „szolidaritást különböző formákban lehet kifejezni”, és Magyarország már teljesít pénzügyi hozzájárulást „közvetett” módon, hiszen biztosít személyzetet a határőrizethez Magyarországon, Szlovéniában és Macedóniában, és a zöldhatárt megerősítette egy kerítéssel. Továbbá magyar katonák szolgálnak Irakban és Afganisztánban, hogy ott küzdjenek a „menekültválság” kiváltó okai ellen, vagyis „nem úgy van, hogy Magyarország nem tesz semmit” – mondta a nagykövet.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2017. január 31. 01:30
Még a mai Dunántúlon is meg lehet ránézésre mondani - egy, legfeljebb két falu pontossággal -, hogy hol húzódott a hódoltság határa ...
na még ez is
2016. május 03. 18:01
Szulejmánahibás
luga
2016. február 23. 13:24
Esetleg nem kellene hívogatni őket, meg hetente hűségesküt tenni, hogy nincs felső határ a bevándorlók számára. Akkor nem lenne ok elvárni más államoktól, hogy vegye át azokat, akik Németországban feleslegesek.
balbako_
2016. február 02. 21:46
Miért nekünk kell magyarázkodni? Hiszen a németek többsége is elismeri igazunk van. Most Európáról már nem is beszélek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!