Egy nappal a december 20-ai parlamenti választás előtt még nem látszik Spanyolországban, ki nyerhet és ki kormányozhatja majd az országot. A jobboldali Néppárt első helyen futhat be, de kérdéses, hogy többségi kormányzásra is képes lesz-e. Eközben új népi mozgalmak jelentek meg, jelentős népszerűséget szerezve maguknak.
Spanyolországban egy nappal a parlamenti választások előtt sosem volt még ennyire bizonytalan, hogy ki kormányozhatja majd az országot, s a pártok anélkül fejezték be a kampányt, hogy nyilvánvaló lenne, milyen együttműködés képzelhetők el közöttük – értékelte a belpolitikai helyzetet a spanyol sajtó szombaton, beszámolva a hajnalba nyúló kampányzáró rendezvényekről.
Mariano Rajoy miniszterelnök a konzervatív Néppárt (PP) madridi kampányzáró rendezvényén a választások utáni időszak legnagyobb kockázatának egy esetleges baloldali koalíció létrejöttét nevezte, amelyben a szocialista párt (PSOE) és a radikális változásokat követelő Podemos (Képesek vagyunk rá) kötne együttműködést a kormányzás érdekében. Egy ilyen paktum tönkreteheti Spanyolországot – jelentette ki.
Itt állnak
„Itt állunk, készen arra, hogy megnyerjük a december 20-i választásokat, mert a PSOE-ra nagyobb szüksége van az országnak, mint eddig bármikor” – fogalmazott utolsó, Madridban elmondott kampánybeszédében Pedro Sánchez, a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje, hangsúlyozva, hogy kizárólag ők képesek a kormányváltásra Spanyolországban.
Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű középpárt listavezetője arra hivatkozva kérte a szavazatokat, hogy a politikai változást és ugyanakkor az ország stabilitásának megtartását kizárólag ők képesek garantálni. Az embereknek dönteniük kell, akarnak-e új politikai fejezetet nyitni, vagy megelégszenek azzal, ami van – mondta a spanyol fővárosban összegyűlt szimpatizánsok előtt.
A pártok közül csak a Podemos volt az, amely nem Madridban, hanem Valenciában zárta a kampányt. Pablo Iglesias főtitkár arról beszélt, hogy minden egyes szavazat érték, ezért el kell menni voksolni. „Készek vagyunk, hogy élére álljunk egy kormánynak” – mondta a politikus.
A megfontolás napja
A megfontolás napja – így nevezik Spanyolországban a választás előtti napot, amikor az emberek átgondolhatják a kampányban látottakat és hallottakat, mielőtt másnap leadják szavazatukat. Egy közvélemény-kutatás szerint 10 nappal ezelőtt a választók 41 százaléka még nem döntötte el, kit támogat majd.
A felmérések a PP győzelmét jósolják, de a szakértők már most borítékolják, hogy a választásokon nyertes párt nem tud akkora fölénnyel nyerni, hogy az elég legyen egy stabil, kormányzóképes többséghez, ezért mindenképpen együttműködési megállapodásra kényszerül majd.
A PP többször hangot is adott a kampányban annak a félelmének, hogy győzelmük esetén politikai ellenfelei összefognak, és így többséget szerezve kiszorítják őket a hatalomból. Erre volt is már példa a helyhatósági választások után több tartományban és városban.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Nem először hozzák kellemetlen helyzetbe a saját szövetségesei a liberális politikust.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Még neki áll feljebb.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
