Lengyelországban a napokban nagy feszültséget keltettek az alkotmánybíróság körüli személycserék. A Polgári Platform szerint Európát nagyon nyugtalanítja, ami Lengyelországban a PiS kormányzása alatt történik, az Európai Parlament ezért vitát rendez az országban kialakult helyzetről. Több lap is egy tekintélyelvű állam kialakulásáról beszél és Magyarországéhoz hasonlítja a lengyel belpolitikát.
Három legnagyobb frakciójának kezdeményezésére vitát rendez az Európai Parlament a november végi kormányváltás után Lengyelországban kialakult helyzettel kapcsolatban –közölte Jan Olbrycht, az előző kormánypárt, a Polgári Platform (PO) európai parlamenti csoportjának elnöke.
Olbrycht a lengyel közszolgálati televízióban elmondta: a kezdeményezés az Európai Néppárt, a szocialisták, valamint a liberálisok európai parlamenti frakcióinak soraiból indult. A vita időpontjáról a napokban döntenek. Az ügyről várhatóan Grzegorz Schetyna, a PO volt külügyminisztere tárgyal majd kedden Brüsszelben.
Viták az alkotmánybíróság összetétele körül
Az RMF FM lengyel rádiónak hétfőn Tomasz Siemoniak, a PO volt kormányfőhelyettese és nemzetvédelmi minisztere is megerősítette, hogy a Brüsszel szeretne vitát szentelni a lengyel helyzetnek. Siemoniak elmondta: Európát „nagyon nyugtalanítja az, ami Lengyelországban történik”. A vita a lengyel alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásáról, a szólásszabadság veszélyeztetettségéről, valamint a lengyel gazdaságpolitikában kilátásba helyezett változásokról szól majd – közölte.
Lengyelországban felborzolta a kedélyeket az alkotmánybíróság összetételének az utóbbi napokban történt részleges megváltoztatása. Az októberi parlamenti választások nyomán abszolút parlamenti többséget szerző nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) érvénytelenítette az előző parlamenti ciklus végén megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, helyettük öt új bírót választott meg, akiket Andrzej Duda elnök később ki is nevezett.
Az alkotmánybíróság a múlt héten két, még az előző, PO-többségű parlament által megválasztott bíró kinevezését alkotmányellenesnek minősítette, három bíró megválasztását azonban törvényesnek találta. Ezzel kapcsolatban az államfői hivatal egyelőre nem foglalt állást, ezt csak az alkotmánybírósági döntés hivatalos változatának kézbesítése után teszi meg.
Párhuzamban Magyarországgal
Az üggyel kapcsolatban több nyugati lap, valamint a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális újság is egy „tekintélyelvű állam” kialakulásáról beszélt. Többen párhuzamot vontak a lengyel és a magyarországi belpolitikai helyzet között.
Zbigniew Ziobro, a PiS-kormány igazságügyi minisztere a vita hírére reagálva elmondta: amennyiben sor kerül Lengyelországról szóló európai parlamenti vitára, „a lengyel demokrácia és jogállamiság megvédi magát”. Ryszard Czarnecki, aki a PiS politikusaként az Európai Parlament elnökhelyettesi posztját tölti be, úgy gondolja, hogy a PO a választási vereség után külpolitikai színtérre vinné a belpolitikai problémákat.
Október 10-től hatályos a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó új uniós szabályozás. Mindez Brüsszelt nem zavarja, új magyarországi kampányukra mintha nem tartanák kötelezőnek a saját szabályaikat. Pedig nehéz tagadni, hogy a céljuk a választóknak a Brüsszel iránti kritikátlanság irányába történő befolyásolása.
Oroszországban ítéletet mondtak az Európai Unió döntéséről, és Magyarországot külön is kiemelték. Ezek voltak a szerdai nap legfontosabb történései.
„Ebből is látszik, hogy valójában azzal van baja, hogy lelepleztük a nyugdíjcsökkentési terveiket” – fogalmazott Orbán Balázs.
Kőkeményen fogalmazott a belga védelmi miniszter.
A Die Welt is a V4-ek újjáéledésétől retteg, de az olvasók inkább irigylik a közép-európai szövetség szereplőit.
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
A Deák térig tartó több százezres tömeg meséjét még a legnagyobb szájú ellenzéki megmondóemberek is cáfolták.
Simonovits András szerint a jelenlegi rendszer „túl bőkezű az induló nyugdíjaknál”, ezért azok csökkentésére, illetve erősebb adóztatására lenne szükség.
