Kiáll Obama az iráni atommegállapodás mellett

 

Megerősítette, hogy a megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket. A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül – szögezte le Barack Obama. Hangsúlyozta: Irán atomipari tevékenységét az egyezségnek köszönhetően mostantól szigorúan ellenőrizni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

 

Az amerikai elnök azt is leszögezte, hogy megvétózza hazája kongresszusának bármilyen határozatát, ha az akadályozni próbálja az iráni atomprogramról most bejelentett megállapodás megvalósítását. A washingtoni Fehér Házban beszélve hangoztatta, hogy olyan lehetőségről van szó, amely lehetővé teszi, hogy új irányba mozduljanak el, ezért mindenképpen meg kell ragadni.

 

A megállapodás kongresszusi jóváhagyásáról rendelkező, áprilisban elfogadott jogszabály szerint a törvényhozásnak 60 napja lesz felülvizsgálni az egyezséget, majd döntenie kell arról. Ugyanakkor a törvényben az áll, hogy ha a kongresszus elutasítja a megállapodást, Obama megvétózhatja ezt a döntést. Az elnöki vétó helybenhagyásához a 100 tagú szenátus 34 tagjának szavazata kell, tehát a kormány végső soron - jegyzik meg amerikai elemzők – mindössze 34 szenátor támogatásával el tudja fogadtatni a megállapodást. Ez még abban az esetben is sikerülhet, ha akár tíz demokrata párti szenátor is az egyezség ellen szavaz.

 

A Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Nancy Pelosi kedden közölte, hogy hétfőn este tárgyalt Obamával a megállapodásról. „Az agresszív korlátozások és ellenőrzések jelentik a legjobb hosszú távú tervet annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A kongresszus szigorúan felül fogja vizsgálni a megállapodás részleteit” – írta közleményében Pelosi.

 

Az azonban borítékolható, hogy a törvényhozásban többségben lévő republikánusok ellenezni fogják a megállapodást, amely Obama külpolitikájának talán eddigi legfontosabb eredményének számít. Ezt jelzi, hogy Lindsay Graham szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns kedden borzasztónak nevezte a megállapodást, Bob Corker, a felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy az egyezséget egyelőre mély szkepticizmus övezi a felülvizsgálat kezdetén. Mitch McConnell, a washingtoni szenátus republikánus többségének vezetője vasárnap úgy nyilatkozott: a nukleáris megállapodást nehéz lesz eladni a kongresszusnak. Mindazonáltal azt is elismerte, hogy a megállapodás kongresszusi felülvizsgálatáról szóló törvény alapján a kormány jó eséllyel mégis keresztülviheti az akaratát.

 

Keddi beszédében az amerikai elnök elismerte, hogy a megállapodás nem fog megoldani minden nézeteltérést az Egyesült Államok és Irán között. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán még veszélyesebb lenne a közel-keleti térségre nézve. Azokat a szankciókat nem fogják feloldani, amelyeket a terrorizmus támogatása és a térség destabilizálása miatt vetettek ki Teheránra - szögezte le.

 

Barack Obama arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok annak idején a Szovjetunióval is kötött fegyverkorlátozási egyezményeket, és azokhoz hasonlóan az Iránnal hozott megállapodás is az ország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja. 

 

Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) kedden reggel jelentették be, hogy átfogó megállapodást kötöttek Teherán vitatott atomprogramjának nemzetközi ellenőrzéséről.

 

Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő; cserében pedig legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.

 

A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. A nyugati hatalmak azzal vádolták Teheránt, hogy nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, bár Irán ezt mindig is tagadta.