Izrael Irán elleni támadásától tart az Egyesült Államok

Óriási hiba lenne, ha Izrael a nukleáris programja okán megtámadná Iránt - jelentette ki pénteken az NBC televíziónak nyilatkozva John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry az interjúban arra a kérdésre reagált, hogy a múlt heti bécsi megállapodás nyomán valószínűbbé vált-e, hogy Izrael katonai vagy kibernetikai támadást indítson Teherán ellen.

„Ez óriási hiba lenne, hatalmas hiba, amelynek súlyos következményei lennének Izraelre és a térségre nézve és nem gondolom, hogy erre szükség lenne” – mondta az amerikai diplomácia vezetője.

John Kerry előző nap a szenátus külügyi bizottságában úgy fogalmazott, hogy az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodásnak az amerikai törvényhozás általi elutasítása „nagy zöld jelzést adna” az atomprogram felgyorsításának. „A valóság az, hogy Irán már nagy tapasztalatra tett szert a nukleáris üzemanyag-ciklus technológiának területén. Ezt a tudást nem bombázhatjuk le. De szankciók által sem vehetjük el tőlük ezt a tudást” – hangoztatta az amerikai diplomácia vezetője, azokat a politikusokat bírálva, akik szerint teljes megadásra kellett volna kényszeríteni Teheránt. A miniszter szerint ha a kongresszus leszavazza az alkut, akkor annak eredményeképpen az Egyesült Államok hátat fordít majd minden, a tárgyalásokon Iránnal szemben kivívott korlátozásnak. Kerry szerint a megállapodásba foglalt korlátozások legalább másfél évtizedig megakadályozzák Teherán atomfegyverhez jutását.

A meghallgatáson Ernest Moniz energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által alkalmazott ellenőrzési módszerek csaknem teljesen lehetetlenné teszik, hogy Irán észrevétlenül titkos atomkutatást végezzen. Jacob Lew pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy a megállapodás esetleges iráni megsértése esetén az iszlám köztársaság elleni amerikai és ENSZ-szankciók késedelem nélkül ismét életbe léptethetők.

Egy Barack Obama elnök által májusban aláírt törvény értelmében az amerikai kongresszusnak, amely Kerry, Moniz és Lew meghallgatásával megkezdte az iráni atomalku mérlegelését, a megállapodás napjától számítva 60 nap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, támogatja vagy eleveti-e azt. Az amerikai törvényhozásnak, amelynek mindkét házában a republikánusok vannak többségben, szeptember 17-ig kell döntenie.

A republikánusok több meghatározó politikusa szerint a megállapodás megerősíti Irán pozícióit, ugyanakkor fenyegetést jelent az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese, Izrael számára. Ha a kongresszus mindkét háza elítélné az atomalkut és a törvényhozás kétharmados többséggel a várható elnöki vétót is felül tudná bírálni, akkor Obamának nem lenne felhatalmazása a legtöbb Teherán elleni – például az olajipart és a bankszektort sújtó – szankció feloldására, ami az egyezmény összeomlását jelentené.