IMF-közgazdász: Még több pénzt kell adni a görögöknek

A Nemzetközi Valutaalap nem kommentálta hivatalosan a görög kormány által az európai hitelezőknek benyújtott legutóbbi megállapodási javaslatot, de a szervezet vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében azt írta, hogy Athénnak az IMF által korábban becsültnél nagyobb külső finanszírozásra és adósság-elengedésre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak adósságterhei.

Az IMF szóvivője, Andreas Adriano újságírói kérdésre azt közölte pénteken, hogy a szervezetnek egyelőre nincs mondanivalója az új görög javaslattal kapcsolatban. 

Ugyanakkor Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében hosszasan elemezte a görög válság kezelését, egyúttal pedig az annak rendezésére vonatkozó gondolatait is megosztotta. Blanchard azt írta: bár az IMF legutóbbi helyzetértékelését „európai partnereink túl pesszimistának tartották”, a jelenlegi folyamatok alapján még az abban foglaltaknál is jelentősebb külső finanszírozásra – különösen a bankrendszer támogatása érdekében – és nagyobb adósság-elengedésre lenne szükség.

Mindazonáltal a közgazdász azt is kiemelte, hogy a finanszírozási igények növekedése ellenére az esetleges megállapodásnak azokhoz hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekről a megszorításokat elutasító görög népszavazás előtt tárgyaltak a felek.

Az IMF múlt héten közzétett helyzetértékelésében azt írta: a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak 2018 végéig 50 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége. Ezen túlmenően a hitelek futamidejét 20-ról 40 évre kellene növelni, és – ha a görög növekedés továbbra sem indul be – a teljes adósság mintegy 30 százalékát le kellene írni ahhoz, hogy az adósságterhek fenntarthatóvá váljanak. Görögország legutóbbi javaslatában – amelyet csütörtökön este, nem sokkal a megállapodásra szabott vasárnapi határidő előtt küldött el európai hitelezőinek – 53,3 milliárd eurós, tehát nagyjából az IMF értékelésének megfelelő finanszírozást kért a következő három évre.

Mindazonáltal az IMF jelentése még azelőtt készült, hogy Görögország tőkekorlátozásokat kényszerült bevezetni, tehát – amint arra a valutaalap felhívta figyelmet – azóta tovább romlott az ország pénzügyi-gazdasági helyzete.

Blanchard a blogbejegyzésében az IMF-et és Görögország európai hitelezőit ért bírálatok kapcsán kitért arra is, hogy a görög államháztartás helyzetének fényében nem döntés kérdése volt a megszorítási politika, annak nem volt alternatívája. A görög államháztartás mérlege még akkor is súlyos, 10 százalék feletti deficitben lett volna, ha a teljes államadósságot leírják – hangsúlyozta.

Azt elismerte, hogy a görög gazdaság teljesítménye minden várakozásnál nagyobbat zuhant, ám úgy vélte, ez csak részben írható a fiskális kiigazítás számlájára. A görög GDP a kiigazítási program kezdetén eleve magasabb volt a gazdaság valós teljesítőképességénél, és az utóbbi évek inkonzisztens gazdaságpolitikai lépései, a reformok elégtelen végrehajtása, az eurózónából való kilépéssel kapcsolatos félelmek, az alacsony üzleti bizalom és a gyenge bankrendszer is nagyban hozzájárult a súlyos recesszióhoz – írta az IMF vezető közgazdásza.