Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz pénteki döntése egyelőre mentesíti Görögországot a teljes adósság visszafizetése alól. A EFSF csődhelyzetnek tekinti, hogy Görögország nem tudta törleszteni esedékes részletét az IMF felé, míg a hitelminősítők egyelőre nem beszélnek csődről.
Bár az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerint Görögország hivatalosan csődben van, a szervezet mégis úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését azt követően, hogy Athén nem törlesztett időben a Nemzetközi Valutaalapnak. Az EFSF szerdán tudatta, hogy csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnek, azért a csődesemény az EFSF-től kapott görög hitelek jelentős részére is vonatkozik.
Az EFSF-nek így három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 145 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.
„Ez a csődesemény mély aggodalomra ad okot. Ezzel Görögország megszegte vállalt kötelezettségét, hogy minden hitelezőjével szemben fennálló összes tartozását tiszteletben tartja, és ez a görög gazdaságot és a görög népet fenyegető súlyos következmények lehetőségét vetíti előre” – idézi az alap közleménye Reglinget.
A teljes tartozás visszakövetelése gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF – rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai – Athén messze legnagyobb hitelezője. Hitelminősítők ugyanakkor a múlt héten azt közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.
A Görögország rendelkezésére bocsájtott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel, a második programban lehívható összeghez immár nem tud hozzáférni.
Görögország számára döntő fontosságú, hogy július 20-án nagyjából 3,5 milliárd eurót kell fizetnie az Európai Központi Banknak (EKB) lejáró államkötvényekért. Ha ezt elmulasztja, az EKB aligha folytathatja a görög bankrendszer likviditásának fenntartását az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson (ELA) keresztül, amelyet csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ebben az esetben a hétfő óta zárva lévő görög bankok csak úgy tudnának újra kinyitni, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az eurózónából.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
KariGeri a budapestiek helyett csak magára gondol. Hiúságát pajzzsal védi.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
Sepsiszentgyörgy mindent megtett a csendes adventért – de úgy tűnik, hiába.
Nem erre számított az Európai Bizottság elnöke.
