Victor Ponta körül elfogyott a levegő. A szükséges parlamenti többség csak akkor garantálható, ha új miniszterelnök kerül a kormány élére.
„Közismert, hogy Victor Pontát leginkább a különleges korrupciós ügyészség által előterjesztett vádak tették támadhatóvá. Ezekről egyelőre annyit tudni: egy több mint egy évtizeddel korábbi, munkahelyi, szokatlanul nagy összegű javadalmazás képezi a kereset tárgyát, melyhez később politikai korrupció kötődött. Ponta a vádakat cáfolta, ráadásul a nyomozás során a DNA politikai elfogultsága minduntalan kiütközött. Ám – állítják sokan – mintha ma már ennél is többről lenne szó, s a gyanú törvényellenes pártfinanszírozássá alakulna át, amelyben a PSD meghatározó figurái, így Sebastian Ghiţă nagyvállalkozó és PSD-képviselő, valamint Dan Șova PSD-szenátor játsszák a főszerepet. A 36 éves Ghiţă tulajdonában van a România TV csatorna, valamint a tucatnyi IT-cégből álló Asesoft holding. A politikust már jó ideje befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és választási csalással vádolja az ügyészség. Ami a 42 éves Dan Șovát illeti, ő kulcsszereplője annak az eljárásnak, melyet a DNA legelőször indított Ponta ellen.
Ponta körül nemzetközileg is elfogyott a levegő. A korrupciós vádak, még ha azok bizonyítékai egyelőre nem is kerültek nyilvánosságra, nagyon elszigetelték a politikust. Ráadásul az elmúlt hetekben nem győzte elégszer dicsérni az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza-kormányt, s amikor az meghirdette a megállapodásellenes népszavazást, Ponta – mintegy szolidaritásból – kijelentette: „Mi is ellenállunk mindannak, amit Romániának külföldről diktálni akarnak.” A nyilvánvalóan populista kijelentést otthon is bírálták, még inkább nemzetközi szinten, s erre ráépült az IMF, a Bizottság, a Világbank és az EKB kritikája a készülő fiskális törvénnyel szemben, ami tovább erősítette Johannis pozícióját, aki már most jelezte: nem lesz hajlandó a szóban forgó törvényt aláírni.
Pontát elhagyni látszanak koalíciós szövetségesei is; az együttműködés egyre vontatottabb és feszültségektől terhes. A nagyobbik koalíciós partner, az úgynevezett – szintén szociáldemokrata – Nemzeti Unió Románia Progressziójáért (UNPR) elnöke, Daniel Oprea (korábbi védelmi miniszter, most belügyminiszter) kifejezetten arra törekszik, hogy a PSD és az UNPR perspektivikusan egyesüljön, természetesen az ő vezetése alatt. Ezt nagyban elő is tudná segíteni, hogy számos befolyásos PSD-politikus, aki valamilyen okból kiszorult a pártból, máris az UNPR-ben talált otthonra. Ráadásul Oprea jó és kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápol Johannis államfővel, így személye a nyilvánosság előtt máris úgy jelent meg, mint a miniszterelnöki és az államfői hivatal közötti harmónia potenciális garanciája.”