Az Amnesty International nemzetközi civil szervezet sajtóközleményében egy kutatást ismertet, amely a tavalyi rafah-i izraeli támadásokat vizsgálta, és amelynek révén – mint írják – „sürgős vizsgálatot megkövetelő háborús és emberiség elleni bűntettek bizonyítékaira derült fény”.
Modern technikákkal készült az a kutatás, amelyet az Amnesty International és a Forensic Architecture tett közzé a tavalyi gázai konfliktus során megtörtént, „Fekete Péntekként” elhíresült rafah-i mészárlásról – írja az Amnesty sajtóközleménye. Rafahban 2014 augusztusában akkor szabadult el a pokol, mikor az izraeli hadsereg megtorlásba kezdett egyik társuk elfogása miatt.
„Erős bizonyíték mutat arra, hogy az izraeli erők háborús bűnöket követtek el, amikor könyörtelenül lebombázták Rafah lakóövezeteit a civilek életére való tekintet nélkül, hogy meghiúsítsák Hadar Goldin hadnagy fogságba ejtését. Aránytalan és válogatás nélküli támadássorozatot indítottak, melyek független kivizsgálását elmulasztották” – mondta Philip Luther, Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója.
A friss sajtóközlemény a támadás hátteréről ezt írja: „A »Hannibál direktíva«” szerint katonájuk fogságba esése esetén az izraeli erők komoly tűzerőt vethetnek be a fogságba esett katona vagy a közelben tartózkodó civilek életét fenyegető veszély ellenére. Ahogy a jelentésben olvasható, a direktíva végrehajtása civilek elleni törvénytelen támadások elrendeléséhez vezetett.”
„Miután Hadar Goldin hadnagy fogságba esett, az izraeli erők – úgy tűnik – kidobták a szabálykönyvet az ablakon és egy durvább taktikához folyamodtak, ami pusztító következményekkel járt a civilek számára. A cél az volt, hogy bármi áron meghiúsítsák a hadnagy fogságba ejtését. A civil veszteségek elkerülésére tett óvintézkedésekre való kötelezettséget teljességgel figyelmen kívül hagyták. Rafah teljes kerületeit lebombázták anélkül, hogy különbséget tettek volna civil és katonai célpontok között” – közölte ki Philip Luther.
A közlemény így folytatja: „Röviddel Goldin hadnagy fogságba esése után, 2014. augusztus 1-jén a felek tűzszünetet kötöttek, és sok civil visszatért az otthonába, gondolván, hogy biztonságos a hazatérés. Figyelmeztetés nélkül heves és elhúzódó bombázás kezdődött, miközben emberek tömegei voltak az utcákon, sokan – főleg azok, akik járműveikben tartózkodtak – célponttá váltak. A nap később »Fekete Péntekként« vált ismertté. Szemtanúk káoszról és pánikról számoltak be, ahogy az F-16-os vadászgépek, drónok, helikopterek és a tüzérség tüze rázúdult az utcán tartózkodó gyalogosokra és autósokra, valamint a sebesülteket szállító mentőautókra és más járművekre.”
Philip Luther szerint az eset világosan bemutatja, Izrael mi mindenre képes, hogy megakadályozza katonája fogságba kerülését. „Az áldozatoknak és családjaiknak joguk van az igazsághoz és a jóvátételhez, azokat pedig felelősségre kell vonni, akik elrendelték vagy végrehajtották a háborús bűntetteket.” – tette hozzá.
Izraeli fegyveres erők 135 civilt, köztük 75 gyereket öltek meg.
Fotó: Amnesty International
A zene már senkit sem érdekel, a politika vette át az uralmat: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is azonnal visszalépett, miután kiderült, hogy Izrael is indulhat.
A kormány történelmi béremelést biztosított a HUN-REN kutatóinak, amely 2027-re több mint duplájára növeli a hálózat költségvetési támogatását.
A járvány során 19 tálalókonyha volt érintett, és összesen 594 ember betegedett meg, köztük 541 óvodás és 53 intézményi dolgozó.
Kezd nagyon elegem lenni ebből az országból.
Benjámin Netanjahu kérelme nem tartalmazza a bűnösség elismerését és a felelősség vállalását, ahogy az a büntetőügyekben a kérelmeknél szokás.
A változás az ügynökség év elején kibővült feladatkörének hatékonyabb ellátása érdekében történik.
Maruzsa Zoltán célként fogalmazta meg, hogy jövőre elérjék a 936 ezer forintos pedagógus átlagbért.
Káté Gyula ellen még december 2-án adták ki az elfogatóparancsot.
