Gyorsan véget ért az Eurócsoport szerda esti tanácskozása, melyet a görög válság miatt hívtak össze. Az eurózóna pénzügyminiszterei alig több mint egy órát tárgyaltak csak, de konkrét eredmény nem született a görögöknek nyújtandó hitelért cserébe végrehajtandó reformokról. A megbeszéléseket csütörtökön, az EU-csúcsot megelőzően folytatják.
Alig több mint egy óra után félbeszakadt szerda este az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli tanácskozása, amelyet a Görögországot fenyegető fizetésképtelenség, az Athénnak folyósítható mentőcsomag és a cserébe várt reformintézkedésekről való megállapodás érdekében hívtak össze. A megbeszélések csütörtökön 13 órakor folytatódnak, mindössze pár órával azt megelőzően, hogy az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megkezdik csúcstalálkozójukat. Egy neve mellőzését kérő forrás úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők nem fognak Görögországról tárgyalni, a sikeres megállapodást szeretnék üdvözölni.
A szerdai pénzügyminiszteri tanácskozásról távozva Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke közölte, hogy az egyeztetések a reformintézkedésekről az éjszaka folyamán is folytatódnak. Finn kollégája, Alexander Stubb arról beszélt, hogy nem tartja időpocsékolásnak a tanácskozást, s abban bízik, hogy csütörtökre konkrét javaslatról tárgyalhatnak. A pénzügyminiszterek összesen hét órán keresztül tárgyaltak Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel. Ciprasz a tárgyalások előtt nyilatkozva bírálta országa külföldi hitelezőit.
Görögország a második mentőcsomag utolsó részleteként 7,2 milliárd eurót hívhatna még le, de idestova négy hónapja nem tud megállapodni hitelezőivel, hogy ezért cserébe milyen reformintézkedéseket hajlandó meghozni. A jövő héten Athén több mint másfél milliárd eurót kell törlesszen a Nemzetközi Valutaalapnak, de mára világossá vált, hogy erre nincs pénze. Az euróövezet pénzügyminiszterei immár egy héten belül harmadszor ülnek össze, hogy megpróbálják tető alá hozni a megállapodást. Hétfőn a közös pénzt használó országok állam- illetve kormányfői is megvitatták a helyzetet, de a csúcstalálkozó végeredménye gyakorlatilag az lett, hogy szakértői szinten kell megállapodni a részletekről, és az Eurócsoportban kell kidolgozni a végső kompromisszumot.
A hét elejére kidolgozott görög javaslatcsomagot még óvatos optimizmus fogadta Brüsszelben, a hitelezők jó tárgyalási alapnak nevezték, az első komoly javaslatnak, mióta a megszorításokat mereven elutasító Alekszisz Ciprasz radikális baloldali többségű kormánya hivatalba lépett. Ennek ellenére szerdán kiszivárgott a sajtóba az a javaslat is, amelyben a hitelezők sok helyen pirossal jelölték, milyen módosításokat tartanak még szükségesnek, mennyivel jelentősebb vagy milyen más intézkedéseket szeretnének. Ezt a görög kormány közlemény útján nevezte elfogadhatatlannak. Ciprasz már szerda reggel óta Brüsszelben tárgyal az országnak nyújtott hiteleket koordináló és ellenőrző intézmények vezetőivel, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság, Christine Lagarde-dal, az IMF és Mario Draghival, az Európai Központi Bank részéről.
Az elmúlt hetekben a legélesebb nézeteltérések akörül alakultak ki, hogy Athén mire mekkora forgalmi adót vessen ki a költségvetés bevételeinek biztosítására, valamint hogyan és mennyivel faragja le a nyugdíjkiadásokat. A szerdai javaslatban is ezeken a területeken hajtották végre a legtöbb módosítást a hitelezők.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az EU prioritásáról nyilatkoztak.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
Nem várt pálfordulást hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A miniszterelnök politikai igazgatója JD Vance-szel telefonált.
