Nagy-Britannia: indul a választási kampány

A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré váltak. A folyamat a 2010-es választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció választási reformja alapján immár automatikus. A 2011-ben kelt új választási törvény ugyanis pontosan öt évben rögzíti a választások közötti időszak hosszát, és kimondja, hogy a képviselők kétharmadának egyetértése kell a törvényhozás feloszlatásához a mandátum lejárta előtt. Az előző brit választási törvény csak azt írta elő, hogy két választás között legfeljebb öt év telhet el, de ezen az időszakon belül a mindenkori kormányfő személyes döntéssel, akár indoklás nélkül is bármikor kérhette az uralkodót a parlament feloszlatására, és új választásokat írhatott ki.

A 2010-es választásokig hatalmon volt előző, munkáspárti kormány – amely három választást nyert egymás után – Tony Blair akkori miniszterelnök döntése alapján az első két parlamenti időszakban a lehetséges öt év helyett már négy év után új választásokat tartott. David Cameron jelenlegi brit miniszterelnök ezúttal is felkeresi II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, ez azonban immár csupán udvariassági látogatás, amelyen a kormányfő csak formálisan tájékoztatja az uralkodót arról, hogy feloszlott a parlament, és nem kéri tőle a törvényhozás feloszlatását. A négy éve elfogadott új választási törvény ugyanis kivette az uralkodó hatásköréből a parlament hivatalos feloszlatásának jogát.

A május 7-ei választások kimenetele hosszú évtizedek óta a legmegjósolhatatlanabb. Csak az biztos, hogy vagy David Cameron, az eddigi konzervatív párti kormányfő, vagy Ed Miliband, az első számú kihívó, az ellenzéki Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. A közvélemény-kutatásokból az is egyértelműnek látszik, hogy sem a Konzervatív Párt, sem a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 alsóházi mandátumot. Így az is bizonyosra vehető, hogy a következő brit kormány a jelenlegihez hasonlóan koalíciós lesz, de az új koalíció összetétele teljesen bizonytalan.

Elvileg döntő szerephez juthat a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amely az előrejelzések szerint a Skóciának jutó 59 alsóházi képviselői hely zömét megszerzi májusban. Az SNP-nek a hétfőn feloszlott alsóházban hat képviselője volt, és a skóciai mandátumok zöme 2010-ben a Munkáspártnak jutott, ám a felmérések arra engednek következtetni, hogy ez az arány ezúttal megfordul. Az SNP már tett kormányzati együttműködési javaslatot a Munkáspártnak. Miliband a minap elvetette ugyan a formális koalíció lehetőségét a skót nacionalista párttal, azt azonban nem mondta ki egyértelműen, hogy egy esetleges kisebbségi munkáspárti kormány nem fogja elfogadni az SNP külső támogatását.

A hétfőn kezdődött választási kampányban az eddigi két koalíciós partner, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták önállóan, egymás ellen is indulnak, vagyis nem hivatalos célkitűzés a jelenlegi koalíció fenntartása.