Magyarország is kiállt Lengyelország mellett – ezt már az ENSZ-ben is megtudják
Külföld
Orbán Viktor világosan fogalmazott: Magyarország történelmi szövetségese Lengyelországnak, és teljes szolidaritást vállal a dróntámadás után.
Ft
Ft
25°C
16°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 13.
szombat
Az országhatár kiigazításról tárgyal Prága és Varsó
2015. március 04. 22:13
A cseh-lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és egy cseh napilap szerint, miután a lengyelek nem fogadták el a csehek által felajánlott pénzbeli megváltást. Csehország elismeri a lengyel követelést, a határmenti falvak azonban nem örülnek. 368 hektárról van szó.
2015. március 04. 22:13
A cseh-lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és Varsó – írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap szerdán. Az újság értesülése szerint Csehország mintegy 368 hektárnyi területtel tartozik Lengyelországnak. A Prága által felajánlott pénzbeli kielégítést Varsó nem fogadta el.
„A lengyeleknek területi követelésük van velünk szemben, amelyet mi elismerünk” – mondta a lapnak Milan Chovanec cseh belügyminiszter. Hozzátette: legutóbb február elején tárgyalt lengyel partnerével, de egyelőre nincs végleges megállapodás.
Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát, hogy mely területeket tudná átadni a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak előbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Nem megerősített értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezőtlenül.
„Bár az állam tulajdonában lévő területekről van szó, számos telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatása megkárosítana. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené” – nyilatkozta a lapnak Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést szintén érintenék a változások.
A mai cseh-lengyel határprobléma gyökerei a második világháború utáni időkbe nyúlnak vissza. Lengyelország a háború után területi követelésekkel lépett fel Csehszlovákiával szemben, elsősorban a tesíni, az árvai és a szepességi régióban. Szovjet nyomásra azonban Prága és Varsó megállapodott abban, hogy az országhatárt szerződésben rögzítik. Varsó azonban csak azzal a feltétellel írta alá a szerződést, hogy határvonalat a későbbiekben a lehetőségek szerint „egyszerűsítik és kiegyenesítik”.
Az 1958-ban aláírt újabb szerződés alapján a csehszlovák-lengyel határszakasz 80 kilométerrel lett rövidebb. Az új határ kimérése után kiderült, hogy a kiigazítások következtében mintegy 368 hektár lengyel terület maradt Csehszlovákiában, mégpedig az ország nyugati részében. Ezt kellene a cseheknek visszaadniuk a lengyeleknek, de a felek mindeddig nem tudtak közös nevezőre jutni. Mindkét fél azt állítja, hogy a nyitott kérdés nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.
Kimondták a kínos tényt: „A NATO elveszítette első csatáját Oroszország ellen”
Külföld
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Robert C. Castel.
Megérkezett az amerikai válasz: félreérthetetlen üzenetet kapott Putyin
Külföld
Még Donald Trump sem nézi jó szemmel az oroszok agresszív ténykedését.
A német tábornok kemény üzenetet küldött Moszkvának: Minden talpalatnyi területet megvédünk
A NATO keleti szárnya vörös vonal – jelentette ki Carsten Breuer német vezérkari főnök Litvániában, miután orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
Az orosz drónincidens után Kijevbe ment Tusk minisztere
Radosław Sikorski látogatásának nagyon örült az ukrán kolléga.
Nagyon nagy a baj: a NATO letolt gatyával áll az orosz drónok előtt
Ráadásul mindezt a brüsszeli Politico írta meg.
Az íróasztal Isten áldotta hely: ilyen volt Jókai Mór, az író
„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.
Bódi Mária Magdolna a mi újabb közbenjárónk – odafent nagyjából ötven magyar szenthez és boldoghoz kapcsolódik
A boldogok, akárcsak a szentek, bizonyosan eljutottak Isten látására, a különbség a szentekhez képest annyi, hogy a tiszteletük regionális. Szilvay Gergely írása.
Összesen 30 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukagyerek
2015. március 05. 09:06
Mi, mikor fogunk valamelyik "jó"szomszédunkkal erről tárgyalni?
(A kérdés költői!)
Válasz erre
3
0
Lehel
2015. március 05. 07:44
Akkor most mégsem sérthetetlenek a határok? Én is szeretném egyenesíteni a határvonalat, a Kárpát medencében, megvannak a természetes határok! Mindent vissza!
Válasz erre
8
1
kjkj945
2015. március 05. 04:43
„egyszerűsítik és kiegyenesítik”
ciszjordánia?
Ja azt szabad volt!
Válasz erre
6
0
kvid
2015. március 05. 03:48
Bezzeg mi felettebb toleransak vagyunk. Mégcsak pletyka sem keringett, hogy ukrajna kapcsan legalább elmeleti szcenariok keszultek volna, h esetleg mi is igenyt tartunk karpataljara vagy annak egy reszere. Mas nepeknek annyira nem szent es serthetetlen a szomszed lelkivilaga.
Válasz erre
13
0