Koszovói menekültáradattól tartanak a németek

A pristinai német nagykövetség figyelmeztette Berlint, hogy még magasabbra emelkedhet a koszovói menekültek hulláma Németországban, és a helyzet kezeléséhez gyors és látványos hatósági intézkedésekre van szükség – írta a Bild am Sonntag. A vasárnapi német lap a koszovói fővárosban működő diplomáciai képviselet egy jelentését idézve azt írta, hogy csak Pristinából naponta 500-an indulnak útnak. A jelenlegi folyamatok alapján havonta 25-30 ezren távozhatnak az országból, ami azt jelenti, hogy egy év alatt nagyjából 300 ezer ember, az ország teljes lakosságának hatoda elhagyja Koszovót – figyelmeztették a Pristinában dolgozó diplomaták a berlini központot.

Pristinában az a hír járja – tették hozzá a jelentésben –, hogy Németországban a menedékjog iránti kérelem elbírálása igen hosszú ideig tart, és a menekültügyi szociális ellátás ezekre a hónapokra „jó megélhetést biztosít”. A fővárosi kocsmákban így az az első számú téma, hogy ki mikor indul Németországba.

A „lavina” megállításához „nagy médiafigyelmet” kiváltó intézkedés szükséges – emelték ki a külügyminisztériumnak küldött jelentésben, amely szerint csak akkor terjed el az a vélemény, hogy nem éri meg az illegális bevándorlás Németországba, ha a pristinai repülőtérre megérkezik az első charterjárat jelentős számú kitoloncolt koszovóival, akiknek az ügyét néhány hét alatt lezárták a német hatóságok. 

A nagykövetség szerint „érezhetően” fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárást, a koszovói állampolgárok menedékjogi kérelmét elsőbbséggel kell elbírálni. Hozzátették, hogy eddig főleg hátrányos helyzetű csoportok, a roma és az ashkali (muzulmán vallású, albán anyanyelvű roma) kisebbség, illetve az úgynevezett koszovói-egyiptomi népcsoport tagjai hagyták el az országot, de újabban a középosztályból is egyre többen vándorolnak el.

Németországban a belügyminisztérium adatai szerint tavaly 8923 koszovói állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, ami 101,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4423-hoz képest. Nagyobb számban az év vége felé jelentek meg koszovói menedékkérők, októberben 1200, novemberben több mint 1600, decemberben csaknem 2 ezer kérelmet regisztráltak. Az év egészét tekintve az elfogadott kérelmek aránya 0,1 százalék volt, vagyis a német hatóságok csaknem valamennyi koszovói állampolgár menedékjog iránti kérelmét elutasították.

A konzervatív CSU szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Koszovót, Albániát és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni a Balkánról érkező gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása érdekében. A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai. 

A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.