Szijjártónak elege lett az álhírterjesztőkből: „Magyarországra veszélyt hozni büntetlenül nem lehet!”
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
Az EU külügyminiszterei csütörtök este döntöttek arról, hogy szeptemberig meghosszabbítják az egyes ukrajnai és orosz személyekkel szemben elrendelt szankciókat, melyek márciusban járnának le. A listát bővíteni is fogják. Moszkva csalódását fejezte ki a döntés miatt.
Az EU szeptemberig meghosszabbítja azoknak a büntető intézkedéseknek a hatályát, amelyeket az ukrajnai válság miatt rendelt el korábban orosz, illetve ukrajnai természetes és jogi személyekkel szemben, és amelyek márciusban járnának le. A feketelistát ki is bővítik, a kibővített új névsorról pedig február 9-én döntenek az EU-országok külügyminiszterei.
A büntető intézkedések által sújtottaknak egyfelől befagyasztják az Európában elérhető javait, másfelől a természetes személyekre uniós beutazási tilalmat is kimondanak. A lista kibővítésére vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy héten belül terjeszti elő, a külügyminiszterek pedig február 9-én, a három nappal később esedékes EU-csúcstalálkozót előkészítő ülésükön fogadják el.
A külügyminiszterek tanácsa figyelemmel követi a helyzet alakulását és a diplomáciai erőfeszítéseket, valamint azt a feladatot szabja az Európai Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, hogy végezzen további előkészítő munkát „bármifajta olyan megfelelő lépés ügyében”, amely arra irányul, hogy biztosítsák a minszki tűzszüneti megállapodások gyors és átfogó teljesülését.
Moszkvában csalódást váltott ki az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának döntése az Oroszországgal szembeni szankciók hatályának meghosszabbításáról és a tiltólista kibővítéséről. Az orosz külügyminisztérium pénteken közleményben reagált a tagállamok külügyminisztereinek elhatározására. A tárca szerint az EU tovább rontja az amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszországgal, és Brüsszel annyira egyoldalúan látja az „ukrajnai belső konfliktust”, hogy nem léphet fel elfogulatlanul a szemben álló felek között.
A tárca honlapján elhelyezett reagálás szerint Moszkvát meglepte az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán sietősen hozott döntés. „Láthatóan attól féltek, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus beszüntetését és a válság békés megoldását célzó minszki folyamat megújul, és megismétlődhet a szeptemberi zavarodottság, amikor szigorították az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, egy nappal a minszki megállapodást követően” – bírálták az uniós tagállamok diplomáciájának vezetőit Moszkvában.
A fehérorosz külügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy – hosszú idő után – pénteken Minszkben megtartják az ukrajnai szembenállás rendezéséről tárgyaló nemzetközi összekötőcsoport újabb ülését. Az Interfax orosz hírügynökség tudomása szerint a tanácskozás szombatra húzódhat.
Az orosz külügyi vélemény szerint Kijev a brüsszeli rendezvényre időzítette a délkelet-ukrajnai konfliktus kiélezését. A tárcánál ezért úgy látják, hogy az európai uniós külügyminiszterek testülete „ismét az agresszív kisebbség túsza lett, amelynek számára az ukrán válság csak ürügy az oroszellenes politizálásra, valamint az Oroszország és az EU közötti normális együttműködés” megakadályozására.
Moszkva a közleményben ismét a büntetőintézkedések megszüntetésére szólította fel Brüsszelt, mondván, hogy „ideje elgondolkodni a szankciókkal való szembenállás kilátástalanságáról”, mert ez a politika az érintett országok lakosságának és gazdaságának egyaránt árt.