Ugyanakkor a lakosság 5 százalékát kitevő, 4 milliós muzulmán közösség tagjainak túlnyomó többsége ragaszkodik a német társadalom alapértékeihez és erősen igyekszik kapcsolatot kialakítani a többségi társadalommal. Így például a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 90 százaléka jó berendezkedésnek tartja a demokráciát, ugyancsak 90 százaléka pedig a szabadidejében nem muzulmánokkal is tart kapcsolatot, 50 százalékuknak pedig legalább annyi ismerőse, barátja van a vallási közösségen kívül, mint muzulmán vallású társaik között. A németországi muzulmánok többsége jámbor és liberális, ezt mutatja egyebek között, hogy a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 60 százaléka pártolja az azonos neműek házasságát.
A jellemzően bevándorló vagy bevándorlóktól született muzulmánok számára Németország a hazát jelenti, de a róluk a többségi társadalomban élő kép az integrációt és a demokratikus berendezkedést elutasító radikális iszlamista kisebbség hatására formálódik, állapította meg Yasemin El-Menouar, a tekintélyes közhasznú alapítvány szakértője. Az utóbbi hónapokban iszlámellenes mozgalom szerveződött Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) néven Drezdában, ahol a muzulmán vallású lakosság aránya 0,4 százalék. A Drezdában a hétfő esti tüntetéseken tízezres tömeget megmozgató Pegida a nyugati tartományokban inkább elutasításra talál, például Észak-Rajna Vesztfáliában - ahol a németországi muzulmánok egyharmada él - a mozgalom demonstrációin néhány százan jelennek meg, az ellentüntetéseken viszont ezrek.
Ez nem Franciaország
Szakértők a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a francia és a német muzulmán közösségnek nemigen vannak közös vonásai. A nagyjából 6 milliós franciaországi muzulmán közösség többsége síita arab, míg a németországi muzulmánok jellemzően sokkal világiasabb felfogást képviselő, török származású szunniták.