Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Megszavazta az izraeli törvényhozás a menekülttörvény módosítását, mielőtt feloszlatta volna magát. Ez alapján a menekülteket három hónapra zárhatják börtönbe, ez után pedig 1 év nyolc hónapig lehetnek a Holot menekülttáborban. A civil szervezetek és a menedékkérők az enyhébb törvénnyel sem elégedettek.
Az izraeli kneszet önmaga feloszlatása előtt hétfő este még sietve megszavazta a menekülttörvény módosítását – írta a Háárec című újság kedden. A törvény szigorán enyhítő módosítást a kneszet plénumán második és harmadik olvasásban 47 képviselő szavazta meg 23 ellenében, három tartózkodás mellett. A centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt képviselői távolmaradtak a voksolástól, ahol a jobboldali és a vallásos pártok, valamint tévedésből hat szociáldemokrata honatya is az igen gombot nyomta meg.
Ha nem döntöttek volna december 22-ig az ügyben, akkor az Izraelben alkotmánybíróságként működő legfelsőbb bíróság döntése értelmében a hatóságoknak szabadon kellett volna engedniük a hónap végén a Negev-sivatagban Holot néven felépített menekülttábor több mint 2200 afrikai lakóját, és be kellett volna zárniuk az intézményt. A legfelsőbb bíróság két emberjogi szervezet beadványa nyomán elutasította az előző törvénykezést, amely két évre helyezte volna el menekülttáborba a főként Eritreából és Szudánból az egyiptomi határon át, még a kerítésrendszer felépítése előtt bejutott menekülteket. A hétfőn elfogadott módosítás szerint a menekülteket ezentúl előbb három hónapra egy zárt izraeli börtönben, majd két év helyett egy év és nyolc hónapra a Holot nevű menekülttáborban helyezik el a Negevben.
További enyhítés, hogy a menekülttáborban az eredetileg tervezett három helyett csak naponta egyszer kell jelenlétüket igazolniuk, de ha munkavállaláson érik őket, vagy hiányoznak a névsor olvasásánál, akkor további négy hónapra zárt egységbe vihetik őket.
A törvény hétfői enyhítése után a legfelsőbb bírósághoz forduló emberi jogi szervezetek megígérték, hogy folytatják a harcot a törvény enyhébb változata ellen is, és ismét a legfelsőbb bírósághoz fordulnak. „A kneszet tovább folytatja a Legfelsőbb Bíróság megalázását, a dél-tel-aviviak megtévesztését és az adófizetők pénzének szórását elfogadhatatlan megoldásokra”, állították. (Sok menekültet vonzanak Tel-Aviv déli részébe az olcsó lakások és a munkaalkalmak.)
A menedékkérők szervezete is sajnálatát fejezte ki a szavazás után. „Izrael – tudván, hogy nem tud kiutasítani –, ismét börtönbe küld bennünket, csak hogy annyira nehézzé tegye az életünket, hogy inkább önként távozzunk. Menekültek vagyunk, nem bűnözők” – ondták az enyhített törvényjavaslatról. „Legközelebb ha kormányra kerülünk, szigorúbb törvénykezést fogadunk el” – ígérte ugyanakkor a voksolás után a módosítást beterjesztő Miri Regev, a jobboldali Likud párt keményvonalas képviselőnője.