Mérföldkő a regionális együttműködésben – így értékelte a Kína és aDél-korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást Hszi Csin-ping kínai elnök. Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere és a koreai export legnagyobb piaca.
Pekingben a kínai és a dél-koreai elnök hétfői találkozóján bejelentették a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amit Hszi Csin-ping kínai elnök mérföldkőnek nevezett a regionális együttműködésben. Pak Gun Hje dél-koreai elnök, aki az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára érkezett a kínai fővárosba, ünnepi eseménynek nevezte a bejelentést és úgy értékelte, az egyaránt jó hír a globális gazdasági fellendülés és Ázsia jóléte szempontjából.
Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere és a koreai export legnagyobb piaca. Dél-Korea ugyanakkor Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, egyben 2013-ban a külföldi működőtőke ötödik legnagyobb forrása volt. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 274 milliárd dollárt, amit az ország vezetői 2015 végére 300 milliárdra kívánnak növelni. A dél-koreai tőzsde emelkedéssel reagált a pekingi bejelentésre. Becslések szerint egyedül a megállapodásnak köszönhetően öt év alatt 0,92-1,25 százalékponttal nagyobb növekedést érhet el a dél-koreai gazdaság.
Dél-Koreában ugyanakkor a mezőgazdasági ágazatot képviselő érdekképviseleti szervezetek tiltakozással fogadták a számukra hátrányosnak ítélt megállapodást. Közleményükben úgy vélték, az tönkre fogja tenni az ország agráriumát, kis- és közepes vállalkozásait. Az érintettek szövetsége november 20-ára tüntetést hirdetett.
Tajvanon az elnöki hivatal közleményében óvatosságra intett és azt sürgette, hogy a sziget gyorsítsa fel tárgyalásait Pekinggel. Álláspontjuk szerint a dél-koreai gazdaság szerkezete erősen hasonlít a Tajvanira, s az új körülmények között a teljes tajvani export 2-5 százalékát is kiválthatják a dél-koreai termékek. A tajvani becslések szerint a megállapodás a tajvani ipari export 25 százalékát érintheti, ami 38,6 milliárd dollár.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Pedig már bocsánatot is kért a balul sikerült kísérletért.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
