„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített interjút az Erste német televízió. Putyin szerint a Nyugat nem tartotta be a szavát Janukovics „megpuccsolása” kapcsán, a krími annexiót pedig a népek önrendelkezési jogával indokolta. Azt is elmondta, mi hiányzik Ukrajna stabilitásához: hogy az ott élők a hazájuknak tekintsék.
Félórás nagyinterjút adott le Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Erste német televízió vasárnap este. Putyin elmondta, hogy miért van ellenére az ukrán EU-társulás, és hogy miért annektálta a Krímet.
Az ukrán EU-társulással kapcsolatban Putyin azt mondta, hogy a gazdaság és a védelem majdnem ugyanúgy működik: mást teszünk, mint amit mondunk. Arról beszélünk, hogy szükséges egy egységes teret kialakítani, gyakorlatilag viszont még több törésvonalat alakítunk ki. Ukrajnának Oroszországgal is van vámmentességi megállapodása, vagyis így Ukrajnán keresztül Oroszországba is vámmentesen juthatnak majd az áruk – fejtette ki az elnök.
Mikor a Majdanon kitört tüntetések kapcsán februárban Kijevbe érkezett a német, a francia és a lengyel miniszterelnök, akkor aláírtak egy megállapodást, aznap este Putyin beszélt is erről Obamával. Ehhez képest másnap mégis „megpuccsolták” Janukovicsot – fejtette ki Putyin. Tehát a nyugati külügyminisztereknek vagy nem kellett volna garanciaként aláírniuk ezt a megállapodást, vagy ha már aláírták, akkor be is kellett volna tartatni – ehhez képest visszavonultak – összegezte az orosz elnök.
Arra a riporteri felvetésre, hogy a Nyugat a nemzetközi jog megsértésének tartja a Krím-félsziget annexióját, azt kérdezte: mi az a nemzetközi jog? Az ENSZ Alapokmánya? Inkább a nemzetközi gyakorlat és ennek az értelmezése – mondta. Egyébként van egy újabb precedens is, mégpedig Koszovó. Ott ráadásul nem is népszavazáson döntöttek a függetlenségről, hanem csak egy parlamenti határozattal – érvelt Putyin. Oroszország tehát semmilyen módon nem sértett nemzetközi jogot a Krím-félsziget ügyében – szögezte le. Azt, hogy az ukrán haderőt „blokkolták” azzal indokolta, hogy elkerüljék a vérontást és lehetőséget adjanak az embereknek, hogy népszavazáson kifejezzék a véleményüket.
Ukrajnáról azt mondta: egy nagy ország európai kultúrával. Egyedül az hiányzik a stabilitásához, hogy az emberek, akik ott élnek – mindegy, hogy magyarul, oroszul, ukránul vagy lengyelül beszélnek – a hazájuknak érezzék ezt a területet.
A kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta: az ukrán csapatok olyan területeket is kiürítenek, amelyeket nem kellene. Szerinte a kelet-ukrajnai emberek magukat és a családjukat védik, és tartanak az ukrán nacionalistáktól. Putyin szerint abba kell hagyni a vérontást és politikai párbeszédet kell folytatni. Az egésznek a gyökere az, hogy „puccs” volt Kijevben, amit az országnak egy nagy része támogatott, mert azt remélték, hogy az EU-ukrán társulási megállapodásnak köszönhetően majd Nyugat-Európában, például Németországban dolgozhatnak. Azonban az ország keleti része nem támogatta a „hatalomátvételt”, és az új kormány nagyon rosszul tette, hogy nem kezdett velük párbeszédet folytatni, hanem helyette a hadsereget küldte oda – vélekedett Putyin.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókról azt hangoztatta, hogy káros az EU-orosz kapcsolatokra, ugyanakkor előnyei is vannak, például lehetőséget teremt a helyzet arra, hogy az orosz cégek maguk állítsák elő azokat a termékeket, amiket eddig importáltak. Arra a felvetésre, hogy a szankciók visszavetik az orosz gazdaságot, azt mondta, igaz, hogy gyenge növekedés volt idén, de volt: 0,5-0,6 százalékos. Következő évre 1,2 a rákövetkezőre pedig 2,3 százalékos növekedéssel számolnak – sorolta Putyin.