Putyin megmondta, mi kell Ukrajna stabilitásához

2014. november 17. 08:37

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített interjút az Erste német televízió. Putyin szerint a Nyugat nem tartotta be a szavát Janukovics „megpuccsolása” kapcsán, a krími annexiót pedig a népek önrendelkezési jogával indokolta. Azt is elmondta, mi hiányzik Ukrajna stabilitásához: hogy az ott élők a hazájuknak tekintsék.

2014. november 17. 08:37

Félórás nagyinterjút adott le Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Erste német televízió vasárnap este. Putyin elmondta, hogy miért van ellenére az ukrán EU-társulás, és hogy miért annektálta a Krímet.

Az ukrán EU-társulással kapcsolatban Putyin azt mondta, hogy a gazdaság és a védelem majdnem ugyanúgy működik: mást teszünk, mint amit mondunk. Arról beszélünk, hogy szükséges egy egységes teret kialakítani, gyakorlatilag viszont még több törésvonalat alakítunk ki. Ukrajnának Oroszországgal is van vámmentességi megállapodása, vagyis így Ukrajnán keresztül Oroszországba is vámmentesen juthatnak majd az áruk – fejtette ki az elnök. 

Mikor a Majdanon kitört tüntetések kapcsán februárban Kijevbe érkezett a német, a francia és a lengyel miniszterelnök, akkor aláírtak egy megállapodást, aznap este Putyin beszélt is erről Obamával. Ehhez képest másnap mégis „megpuccsolták” Janukovicsot – fejtette ki Putyin. Tehát a nyugati külügyminisztereknek vagy nem kellett volna garanciaként aláírniuk ezt a megállapodást, vagy ha már aláírták, akkor be is kellett volna tartatni – ehhez képest visszavonultak – összegezte az orosz elnök.

Arra a riporteri felvetésre, hogy a Nyugat a nemzetközi jog megsértésének tartja a Krím-félsziget annexióját, azt kérdezte: mi az a nemzetközi jog? Az ENSZ Alapokmánya? Inkább a nemzetközi gyakorlat és ennek az értelmezése – mondta. Egyébként van egy újabb precedens is, mégpedig Koszovó. Ott ráadásul nem is népszavazáson döntöttek a függetlenségről, hanem csak egy parlamenti határozattal – érvelt Putyin. Oroszország tehát semmilyen módon nem sértett nemzetközi jogot a Krím-félsziget ügyében – szögezte le. Azt, hogy az ukrán haderőt „blokkolták” azzal indokolta, hogy elkerüljék a vérontást és lehetőséget adjanak az embereknek, hogy népszavazáson kifejezzék a véleményüket. 

Ukrajnáról azt mondta: egy nagy ország európai kultúrával. Egyedül az hiányzik a stabilitásához, hogy az emberek, akik ott élnek – mindegy, hogy magyarul, oroszul, ukránul vagy lengyelül beszélnek – a hazájuknak érezzék ezt a területet. 

A kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta: az ukrán csapatok olyan területeket is kiürítenek, amelyeket nem kellene. Szerinte a kelet-ukrajnai emberek magukat és a családjukat védik, és tartanak az ukrán nacionalistáktól. Putyin szerint abba kell hagyni a vérontást és politikai párbeszédet kell folytatni. Az egésznek a gyökere az, hogy „puccs” volt Kijevben, amit az országnak egy nagy része támogatott, mert azt remélték, hogy az EU-ukrán társulási megállapodásnak köszönhetően majd Nyugat-Európában, például Németországban dolgozhatnak. Azonban az ország keleti része nem támogatta a „hatalomátvételt”, és az új kormány nagyon rosszul tette, hogy nem kezdett velük párbeszédet folytatni, hanem helyette a hadsereget küldte oda – vélekedett Putyin.

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókról azt hangoztatta, hogy káros az EU-orosz kapcsolatokra, ugyanakkor előnyei is vannak, például lehetőséget teremt a helyzet arra, hogy az orosz cégek maguk állítsák elő azokat a termékeket, amiket eddig importáltak. Arra a felvetésre, hogy a szankciók visszavetik az orosz gazdaságot, azt mondta, igaz, hogy gyenge növekedés volt idén, de volt: 0,5-0,6 százalékos. Következő évre 1,2 a rákövetkezőre pedig 2,3 százalékos növekedéssel számolnak – sorolta Putyin.

Összesen 50 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
incze
2014. november 17. 14:54
mert most a krími tatárok végre kurvára otthon érezhetik magukat. minden intézményüket megszüntették, és néhány vezetőjüket egyzerűen legyilkolták a miheztartás és az otthonosság végett.
kulalak
2014. november 17. 14:31
Az a gyanúm, hogy arról a február 17-18-ról valamikor majd film készül. "Ehhez képest másnap" lehetne a címe.
bini
2014. november 17. 11:11
Csak egyet nem értek, hogy Merkel mit szívózik az oroszok elleni szankciókért mikor tudja, hogy az Németországnak és főleg a gazdaságának egy őngyilkoság. Ott az északi Áramlat, ott van több, mint hatezer cég akik oroszországban tevékenykednek és kb 300.000 Ezer német munkahelyet veszélyeztettnek, ha embargot vagyis egyes beszállitói alkatrészekre is vonatkozik. Most már ott tartanak, hogy az idei GDP-je Németországnak 0.6 % ami már előrevetiti a resszesziót ami kihat egész eurozónára és azon tulra is az eu-ban. Egyes elemzök a 2008-s gazdasági-pénzügyi válságot viziónálnak, sőt annál súlyosabb helyzet is előállhat. Németországban egyre több elemzés jelenik meg, hogy a gazdasági szankciók egyértelmüen a német gazdaságra van a legnegativ hatással, ami lassan olyan helyzetet állit elő amit nehéz lesz visszaforditani. Már a kormáyzatban is egyre hangosabbak az ellenzők pl a Gazdasági Miniszter is nem beszélve a gazdasági szereplökről és a befektetőkről. Már sokakba felmerült leginkább a forumozok között, hogy Merkelt az USA kormánya tartja a kezében és bábként használja, ami a lehallgatásokra vezethető vissza. Az ott begyüjtött infokkal zsarolják, mivel Merkel mikor belátja a szankciók értelmetlenségét és ennek hangot ad, egy két nap múlva a leghevesebben követeli a szankciókat szintén nyílvánosan. Nem következetes, hideget és meleget fúj. Egy újabb adalék az, hogy Merkel nagy hévvel sürgeti az USA-EU szabdkereskedelmi megállapodást hirtelen. Merkelnek ki kellene állni a német nép elé nyílvánosan egyenes beszéddel elmondani a jelen helyzet hátterét amit megértenék s mögé állnának. Jó lenne mielött Németországban is elindulna a káosz felé amit a bal és a szélbal-széljobb kihasznál. Ennek jelei már láthatok csak a média még probálja eltusolni azt.
Eltünt
2014. november 17. 09:52
Goodfriend és a bécsi egyezmény . A bécsi egyezmény kimondja, hogy a diplomaták nem avatkozhatnak bele a fogadó állam belügyeibe, és tiszteletben kell tartaniuk annak jogszabályait. Az amerikai ügyvivő mindkét előírást megsérthette. Többszörösen megsérthette a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó, 1961. április 18-án aláírt (Magyarországon 1965-ben kihirdetett) bécsi egyezményt André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője. A nemzetközi egyezmény 41. cikkének első pontja ugyanis a külföldi hivatalos személyek kapcsán (mint amilyen Goodfriend is) kimondja: Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége e kiváltságokban és mentességekben részesülő minden személynek, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól. Ha André Goodfriendnek a kitiltások alapjául szolgáló állítólagos korrupciós ügyekben rendelkezésére állnak bizonyítékok, akkor a feljelentés elmulasztásával szintén megsérthette a bécsi egyezményt, amely a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartását írja elő .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!