Krím: nem büntetik meg a fegyveres felkelőket

Egy, a krími parlament előtt fekvő törvényjavaslat szerint mentesítenék a büntethetőség alól azokat a fegyveres felkelőket, akik részt vettek a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolásában. A törvényjavaslat nem csak utólag, hanem előre is törvényesítené a krími „önkéntes” fegyveresek tetteit, valamint a félsziget és az ott található különleges státusú Szevasztopol város vezetésének és hatóságainak döntéseit. Február 27-től jövő év január 1-ig adna felmentést számukra a büntetőjogi és a szabálysértési szabályok hatálya alól – írja a Komerszant című orosz napilap.

A krími parlament azt is kéri az orosz dumától, hogy jogszabályban minősítse legitimnek a krími parlament február vége óta hozott döntéseit.

A „Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba történő felvételéről szóló”, március 21-én elfogadott orosz szövetségi törvényhez benyújtott javaslat szerint a „népi felkelők és más személyek” a Krímben „sürgős szükséghelyzetben cselekedtek”, amikor a krími vezetéssel egyeztetett tetteikkel kárt és sérülést okoztak. A büntethetőség alóli mentesítés alkalmazásakor kivételt képeznének azok a törvénysértő cselekmények, amelyekben az érintetteket „a meggazdagodás, és egyéb önző célok vezérelték”. A törvény minden büntetőeljárás alá vont gyanúsítottra, megvádolt és elítélt személyre vonatkozna a Krímben. 

Pavel Krasenyinnyikov, az orosz törvényhozás alsóháza büntető-, és polgárjogi bizottságának elnöke szeptember elején azt mondta a lapnak, hogy előre nem mentesíthet senkit az esetleges amnesztia a bűncselekmény alól, de „jó ötletnek” nevezte a krími elképzelést. Jefim Fiksz, a félsziget Államtanácsa (parlament) törvényhozási bizottságának elnöke azt magyarázta a lapnak, hogy az orosz szövetségi jogszabály módosításával lehetővé válna a „népi felkelőkről és népi milíciákról” Szimferopolban hozott törvény hatályba léptetése. Ez ugyanis ellentétben áll azzal az orosz jogszabállyal, amely a civileknek a társadalmi rend biztosításában való részvételét rögzíti. Eszerint a népi milíciák társadalmi szervezetnek minősülnek, míg a krími „önvédelmi erőket” a terület kormánya tartja fenn. Az idén 400 millió rubelt különítettek el részükre a krími költségvetésből.

Az Ukrajnától elcsatolt területen február végétől ezek a fegyveres „önkéntesek” vették ellenőrzésük alá a stratégiai fontosságú államhatalmi intézményeket, a vasútállomásokat, repülőtereket, katonai létesítményeket, főbb közlekedései útvonalakat. A népi milícia soraiban több mint 5 ezer ember szolgált. Mihail Seremet krími miniszterelnök-helyettes, a milícia korábbi vezetője elismerte a Kommerszantnak, hogy voltak túlkapások. Elmondta, hogy jelenleg is másfél ezer milicista őrzi a félsziget törvényhozását és kormányának épületét, valamint különböző infrastrukturális létesítményeket. Joguk van az emberek dokumentumainak ellenőrzésére, megmotozásukra és lefogásukra is. 

Jean Zapruta krími jogvédő szerint az „amnesztia-törvény” veszélyes, és sérti az orosz szabályozást. A Kommerszantnak elmondta, hogy a fegyveres „önvédelem” tagjai a félszigeten már több vállalatot elfoglaltak az „államosítás” keretében. Attól tart, hogy a szimferopoli parlament az orosz szövetségi törvény módosításának kezdeményezésével az eddigi és a továbbiakban tervezett krími törvénytelenségeket akarja igazolni.