Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
A Krím félsziget vezetése ultimátumot szabott a medzslisznek, az ottani tatárok képviseleti szervének, hogy az orosz törvényeknek megfelelően vétesse magát nyilvántartásba. A tatárok erre úgy reagáltak: hogy nem áll szándékukban nyilvántartásba vetetniük magukat társadalmi szervezetként, mert nem tartják magukat annak.
A Krím félsziget vezetése ultimátumot szabott a medzslisznek, az ottani tatárok képviseleti szervének, hogy az orosz törvényeknek megfelelően vétesse magát nyilvántartásba – írta a Vedomosztyi című orosz napilap kedden.
Szerhij Akszjonov, az Ukrajnától márciusban Oroszországhoz elcsatolt terület ügyvivő államfője hétfőn kijelentette, hogy készen állnak a párbeszédre a medzslisszel, de csak akkor, ha az betartja az orosz szabályozást. A politikus szerint a krími tatárok képviseleti szerve sohasem működött jogi keretek között, sem Ukrajnában, sem Oroszországban. Jekatyerina Poloncsuk, Akszjonov sajtószóvivője a Vedomosztyinak azt magyarázta, hogy a társadalmi szervezetek „nem lóghatnak csak úgy a levegőben”, valamire alapozniuk kell tevékenységüket.
Zair Szmedljajev, a krími medzslisz titkárságvezetője ugyanakkor azt közölte a befolyásos orosz üzleti-politikai lappal, hogy nem áll szándékukban nyilvántartásba vetetniük magukat társadalmi szervezetként, mert nem tartják magukat annak. „Nem vezet sehova az a próbálkozás, hogy a medzsliszt a több ezer társadalmi szervezettel egyenlővé akarják tenni. A medzslisz a krími tatár nép képviseleti szerve, amelyet egyebek között a krími Legfelsőbb Tanács (a helyi parlament az ukrán fennhatóság alatt) is elismert”. Szmedljajev szerint ugyanakkor tárgyalni kell a hatalommal az együttműködés új formáiról és ebben a nemzetközi jogi szabályozásra kell támaszkodni.
A krími tatárok képviseleti szervének munkatársa azzal sem ért egyet, hogy a hatalom a medzsliszt nemzeti kisebbségként kezelje. „Tősgyökeres nép vagyunk, amely saját területén él” – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán törvényhozás márciusban ezt elismerte.
A hivatalos adatok szerint a Krímben március 16-án tartott népszavazáson voksolók elsöprő többsége úgy döntött, hogy a terület és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozzon. A krími tatárok medzslisze a szavazás ellen szólított fel annak idején.
Pavel Csikov, az Agora nevű orosz jogvédő szervezet vezetője szerint a medzslisz jelenlegi státusa nem akadályozza, hogy a krími vezetés és a szervezet párbeszédet folytasson egymással. Ilja Sablinszkij jogász, az orosz államfő mellett tanácsadói szereppel működő Emberi Jogi Tanács tagja közölte, hogy egy társadalmi szervezet állami nyilvántartásba vétel nélküli működése nem sérti az orosz törvényeket. Szerinte a konfliktus megoldása és a krími tatárokkal való együttműködés érdekében új törvényt kell alkotni Oroszországban.