Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Határozottan cáfolta a brit királyi ház azokat a sajtóértesüléseket, hogy II. Erzsébet királynő aggodalmának adott volna hangot a jövő heti skóciai függetlenségi népszavazással kapcsolatban, vagy bármi módon befolyásolni kívánná a referendumot. A legfrissebb felmérések szerint holtversenyben vannak az elszakadni vágyók és az uniópártiak. A brit pártvezetők Skóciába utaztak az egység mellett kampányolni.
A Buckingham-palota által kedden késő este nyilvánosságra hozott hivatalos állásfoglalás „kategorikusan tévesnek” minősítette azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a királynő aggódik a skót függetlenségi népszavazás kimenetele miatt.
A közleményt ismertető udvari szóvivő szerint a brit demokrácia egyik alapelve, hogy az uralkodó pártatlan álláspontot foglal el alkotmányos kérdésekben, és II. Erzsébet királynő ehhez tartotta is magát uralkodásának eddigi 62 esztendejében. A királynő ennek megfelelően „a politika felett áll”, és szilárd meggyőződése, hogy a jövő csütörtöki függetlenségi népszavazáson a döntés kizárólag Skócia népét illeti – hangsúlyozta a szóvivő.
Az udvar keddi állásfoglalásának előzményeként a brit sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy a királynő a brit unió jelenlegi formájának fennmaradását pártolja, és a skót függetlenségpártiak lendületes előretörése rendkívüli módon aggasztja, annak ellenére is, hogy a skót kormány már jó ideje jelezte: szeretné, ha a függetlenség elnyerése esetén is a brit uralkodó maradna Skócia alkotmányos államfője.
II. Erzsébet királynő eddig egyetlen alkalommal tett nyilvánosan utalást arra, hogy a jelenlegi összetételű Egyesült Királyság fennmaradását szeretné. Trónra lépésének ezüstjubileumán, 1977-ben, a londoni parlament két háza előtt elmondott beszédében kijelentette: nem feledkezhet meg arról, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodójává koronázták. E komoly feltűnést keltő, azóta is sokszor idézett kijelentését annak idején széleskörűen úgy értelmezték, hogy az uralkodó ellenzi a Skócia önkormányzati hatásköreinek kiterjesztésére vonatkozó, akkortájt ismertetett terveket.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Skóciában holtversenyben vannak az elszakadni vágyók és az uniópártiak, és nagy a bizonytalanok aránya is, így szoros eredmény várható a szeptember 18-i népszavazáson. A TNS-BMRB, az egyik legrégebbi, regionális felmérésekre szakosodott brit közvélemény-kutató cég kedden Glasgowban ismertetett vizsgálata szerint a teljes lakossági mintán belül jelenleg 39 százalék voksolna arra, hogy Skócia maradjon a brit unió tagja; 38 százalék a függetlenségre adná szavazatát a jövő csütörtöki népszavazáson, 23 százalék viszont egyelőre nem döntött. A függetlenséget elvetők aránya egy hónapja még 45 százalék volt, az elszakadást pártolóké 32 százalék.
A brit parlamenti pártok elnökei is Skóciába utaztak a héten, hogy személyesen kampányoljanak az egység mellett. Emiatt a brit parlament szokásos napirendjét is felfüggesztették. A konzervatív miniszterelnök, David Cameron, és a Munkáspárt elnöke, Ed Milliband nézetkülönbségeiket félretéve közös nyilatkozatban álltak ki kedden amellett, hogy „az Egyesült Királyság nemzeteinek jobb együtt”.
A függetlenségpárti hangok erősödését a gazdaság is megérzi, jelentős tőkekivonás kezdődött ugyanis meg Skóciából. A Financial Times szerint az alapkezelők, a nyugdíjalapok és más pénzügyi szolgáltatók máris fontmilliárdokat telepítettek át főleg Angliába a jövő csütörtöki skóciai népszavazás közeledtével, mivel tartanak a függetlenséget pártolók esetleges győzelmének pénzügyi következményeitől.