Ki a tököm adta neki a százmilliókat a kamuállásban?! Én?!
Tulajdonképpen igen, mert közpénz, de nem én döntöttem – én akkor is azt gondoltam róla, mint most.
Ft
Ft
26°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 08.
hétfő
Skócia: így is jól jártak a függetlenséget támogatók?
2014. szeptember 22. 15:53
A függetlenségre mondott „nem” után sem marad minden változatlan Skóciában. Ebben egyetértettek a szakértők a skót függetlenségi népszavazás eredményei kapcsán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet pénteki rendezvényén.
2014. szeptember 22. 15:53
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója, és Dabis Attila PhD hallgató vitatták meg a skót függetlenségi népszavazás eredményeit a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben. A rendezvényen felszólalt Schöpflin György EP-képviselő és Kalmár Ferenc, az Európa Tanács kisebbségi ügyi jelentéstevője is.
A demokratikus politikai kultúra győzelme
A csütörtöki skót népszavazás tulajdonképpen nem meglepetés, legfeljebb az utolsó két hét közvélemény-kutatásaihoz képest, a függetlenséget támogatók pedig még a „nem”-végeredménnyel együtt is győztek, hiszen folytatódni fog a devolúció – szögezte le a beszélgetés elején Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem oktatója. Gálik rámutatott egy fontos különbségre: az Egyesült Királyságon belüli devolúció nem egyszerűen decentralizációt jelent, hanem ebben a modellben a központ, vagyis London fenntartja magának a jogot, hogy az átadott hatásköröket visszavegye – erre volt is már példa, igaz, nem Skóciában, hanem Észak-Írországban, amikor felfüggesztették a parlamentet, miután az IRA lefegyverzése sikertelen maradt.
Gálik hangsúlyozta ugyanakkor, hogy amennyiben Skóciában a „devo-plus” vagy a „devo-max” koncepció megvalósul, akkor Londonnak az Egyesült Királyság többi részével is újra kell szabályoznia a viszonyát. Erre utalt egyébként David Cameron is a szavazás másnapján, mondván: Angliának is nagyobb beleszólást kell biztosítani a westminsteri döntéshozatalba. „A sajátos brit parlamenti szuverenitáskoncepció, ami eddig évszázadokig működött, így is gellert kapott a népszavazással, és alapvető dolgokról kell gondolkodnia az Egyesült Királyságnak. Akár a föderális modell irányába való elmozdulás is elképzelhető” – fogalmazott Gálik Zoltán. Hozzátette ugyanakkor: épp az ügy összetettsége miatt nem várható gyors átalakulás. Szerinte Cameron azt az ígéretét nem fogja tudni tartani, hogy januárra leteszik az asztalra az újabb devolúció-koncepciót. Eszerint a skótok nagyobb arányban rendelkezhetnének majd például az adóbevételekről, viszont ez után majd Wales-nek és Észak-Írországnak is engedményeket kell adni, hiszen az adóbevételek elosztása terén már eddig is valamilyen szinten „kivételeztek a skótokkal” – fejtette ki a szakértő.
A közönségből felszólaló Schöpflin György ezzel kapcsolatban utóbb megjegyezte, hogy ő sem tartja valószínűnek, hogy időben elkészülne a devolúció-koncepció. Szerinte nagy hiba volt Cameron részéről, hogy két évvel ezelőtt, amikor a népszavazás után egyébként lemondott skót miniszterelnökkel megállapodtak a népszavazásról, nem engedett Salmond javaslatának és nem írták a népszavazási kérdések közé lehetséges opciónak a „devo-maxot”. Ezzel ugyanis akár 70 százalékos egyetértést is elérhettek volna, és a devolúció további részleteit is könnyebb lett volna kidolgozni.
Dabis Attila a devolúciós tervekkel kapcsolatban hozzátette: hitelfelvételi kompetenciákat is nyerhet a skót parlament, és saját szja-kulcsot is bevezethetnek. Dabis egyébként elsősorban a példaszerű együttműködésre mutatott rá a politikai szereplők között a népszavazás kapcsán. „Cameron teljesen magától beleegyezett a függetlenségi népszavazás kiírásába, úgy hogy erre semmi nem kötelezte” – mondta. Dabis azt is kiemelte, hogy a civil társadalom és a gazdasági szereplők is aktívan bekapcsolódtak a függetlenségről szóló diskurzusba, főleg miután a skót kormány egy alkotmánytervezetet is közzétett. A demokratikus politikai kultúra abban is gyönyörűen megmutatkozott, hogy a szavazásra jogosultak 97 százaléka regisztrált a népszavazásra, és a nagy részük el is ment: a részvételi arány példa nélküli, és a döntési arány is meggyőző – összegezte Dabis.
Nemzeti identitás: skót szoknya, akcentus vagy szocializmus?
A skótok nemzeti identitása kapcsán már élénkebb vita bontakozott ki a résztvevők között. Dabis Attila Michael Billig „Banális nacionalizmus” című könyvére hivatkozott, amelynek címe szerinte nagyon jól leírja a skót nemzeti identitást. Mivel a skótoknak csak nagyon kis része beszél gael-ül, így a nyelvre nem igazán lehet a nemzeti identitást építeni. Ehelyett a történelmen, a területhez kapcsolódó szimbólumokon és a gazdasági, szociális berendezkedés olyan „szolidáris” jellemzőin alapul a skót nemzeti tudat, mint például az ingyenes felsőoktatás vagy a részben ingyenes gyógyszerek. A skótok hagyományosan kritikusak a thatcheri neokonzervatív gazdaságpolitikájával szemben, és inkább baloldali szavazók. És persze a Skót Nemzeti Párt is egyre népszerűbb – volt legalábbis eddig. Dabis arra is felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon – bár az SNP épp a függetlenségi népszavazással kampányolva nyert választást 2011-ben – azokon a területeken (a skót felföldön és a szigeteken), ahol akkor az SNP legjobban aratott, most a nemek voltak többségben. „Csak négy választókerületben volt igen-többség, ez pedig a skót szocializmus fellegvára: Glasgow és környéke” – mutatott rá Dabis Attila.
Schöpflin György – aki maga is részben Skóciában töltötte fiatal éveit – megjegyezte: nagyon is van nyelvi eleme a skót identitásnak, mégpedig az akcentus. „Ha valaki angol akcentussal beszél, akkor nem lehet skót” – mondta, és hozzátette: kialakulóban van egy skót polgárság-fogalom is, ami merőben más, mint az angol vagy a brit. „Az ötvenes években még mindenki angol volt, a hatvanas évektől mindenki brit lett, a skótoknak pedig égnek állt a hajuk, hogy kimaradtak az identitás-elnevezésekből” – fogalmazott a politikus. Szerinte a skót értelmiség és a munkások inkább függetlenségpártiak, míg az uniót főleg a középosztály támogatja. Azt is megjegyezte: a skót identitás azért nehéz kérdés, mert sokan úgy állnak hozzá, hogy „Nagy-Britannia igen, London nem. London egy különálló bolygó számukra, ami mégis perdöntő” – mondta Schöpflin. Londonban ugyanis nagyon sokszor alakult úgy konzervatív kormány, hogy a skótok többsége rendre a Munkáspártra szavazott.
Jönnek a katalánok és a székelyek?
Az ügy tágabb európai következményeivel kapcsolatban Dabis Attila a november 9-i katalán népszavazásról beszélt. Itt felteszik majd azt a bizonyos harmadik kérdést, amit a skótoknak végül nem tettek fel, vagyis a katalánok első körben arról szavaznak, hogy Katalónia állam legyen-e, majd másodszor: ha igen, akkor független legyen-e, vagy más jogkörbővítést szeretnének inkább? Persze az ügyet árnyalja, hogy a spanyol politikai szereplők közel sem álltak olyan gentlemanként a kérdéshez, mint az angolok, és a kormány már előre bejelentette, hogy illegitimnek tartja az – egyébként is véleménynyilvánító – népszavazást.
Voltak már egyébként olyan felvetések az EU-ban, hogy ha egy terület demokratikus procedúra eredményeként kiválik egy tagállamból, akkor ezt az EU-nak tudomásul kellene vennie – mutatott rá Dabis, aki szerint a skót népszavazás után érdemes lenne továbbgondolni ezt az felvetést.
Kalmár Ferenc, az EU-nál több, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács kisebbségügyi jelentéstevője szerint a skót ügy arról szól, hogyan lehet a nemzeti önrendelkezést és az államok integritását összehangolni. Mint mondta, az Európa Tanácsban azt tapasztalta, hogy ezek ütközésekor – ugyan kimondatlanul – mindig az államok integritása élvez elsőbbséget, azzal a megkötéssel, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait feltétlenül be kell tartani. Hangsúlyozta: Európában sok kisebbség hangja egyáltalán nem hallatszik, más országok „hátsó udvarán keresztül” kell integrálódniuk Európába, amit pedig közvetlenül is megtehetnének. „Az Európa Tanácsban a kisebbség vagy roma, vagy meleg. Egyéb, nemzeti kisebbségek nem jönnek szóba, legfeljebb Koszovó kapcsán” – összegezte Kalmár, aki szerint nagy hiba, hogy csak olyankor figyelnek fel a nemzeti kisebbségekre, „amikor már lőnek”. A politikai kultúra kapcsán rámutatott, hogy itt Kelet-Közép-Európában milyen messze vagyunk attól, hogy egy kormány önként kiírjon egy függetlenségi népszavazást: „Nézzük meg a szlovák alkotmánybíróság döntését, vagy a román parlamentet! Még párbeszédre sem hajlandók, nem ám népszavazást kiírni!” – mutatott rá.
A skót „nem” egyébként a beígért brit EU-népszavazás kapcsán is kérdéseket vet fel. A Mandiner felvetésére szóba került, hogy amennyiben egyáltalán sor kerül az EU-kilépésről szóló brit népszavazásra és netán tényleg ki is lépnek, akkor az egyébként EU-párti skótok könnyen úgy érezhetik, hogy akaratukon kívül kirángatták őket az EU-ból. Dabis Attila egyetértett a felvetéssel, megjegyezve, hogy egy ilyen esetleges brit népszavazási döntés újból felerősítheti a függetlenedni akarók hangját. Gálik Zoltán ugyanakkor leszögezte: jelenleg nem politikai program az Egyesült Királyságban az EU-ból való kilépés. Szerinte Cameron sem akar kilépni, ezért inkább kompetencia-felülvizsgálattal próbálkoznak. Ha pedig sikerül néhány területen engedményeket kiharcolniuk – míg más területeken esetleg mélyítik az integrációt – akkor már az sem annyira biztos, hogy maguk a konzervatívok ki akarnak majd lépni. Ráadásul mindez még a 2015-ös választások eredményeitől is függ: a kilépésről szóló népszavazás feltétele ugyanis, hogy a konzervatívok ismét nyerjenek. Viszont az biztos, hogy 2015-ben is kapnak Skóciából pár millió ellenszavazatot.
Ha vonzza a Tisza-adó, kérdezze meg a cseheket! Így mentette meg Közép-Európa gazdaságát az egykulcsos szja
A szocialista örökség terhe alatt a kelet-európai országok korábban a magas többkulcsos jövedelemadókat mellett döntöttek – s ez pusztító hatással volt a gazdaságukra. Byrappa Ramachandra írása.
Mesterséges intelligencia a kampányban: komoly veszélyekre figyelmeztet a szakértő
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Miközben Brüsszel egyre közelebb taszítja Európát a háborúhoz, létfontosságú, hogy Magyarországnak békepárti kormánya legyen – figyelmeztet a miniszterelnök
Orbán Viktor vasárnap Kötcsén, a Polgári Pikniken mond beszédet.
Lánczi András: Az a baj, hogy a mai fiatalok félreértik az önállóságot
Ami új, még nem biztos, hogy jobb. Tényleg azt hiszitek, hogy az unokátok jobb lesz, mint a nagyitok volt?
Az Európai Unió intézményei képtelenek megoldást találni a lakhatási problémákra
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
Zelenszkij szerint az oroszok így akarnak „fájdalmat okozni” Ukrajnának
Az ukrán elnök kijelentette, hogy ezzel szemben Oroszország, illetve a hozzá kötődő személyek elleni szankciókkal, valamint kemény vámokkal és más kereskedelmi korlátokkal kell fellépni.
Zelenszkij nem kapitulálhat – egyelőre
Ott vagyunk, ahol a part szakad: valódi garanciákat egyedül az Egyesült Államok tudna adni.
Összesen 38 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
thymian
2014. szeptember 22. 20:13
Elcsalták a szavazást? E videó szerint minden bizonnyal. A hölgy jobban keveri a lapokat, mint egy hamiskártyás.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=LbJif7vISQg
Válasz erre
1
0
3M..
2014. szeptember 22. 19:38
Pedig az elszakított országrészek is ugyanebben a cipőben járnak.
Akkor nem ezt a magyarázatot hallottam.
Szebb Jövőt!
Válasz erre
0
13
3M..
2014. szeptember 22. 19:31
"elonyos szamukra az elet."
"a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve"
Szebb Jövőt!
Válasz erre
2
15
egysegelem
2014. szeptember 22. 17:07
A fuggetlenseg a szuverenitas, hogy a problemaink gyokere ezek hianya, a xxi. sz. legnagyobb mitosza lesz Europaban.
Mo is kicsit hasonlo cipoben jar, mert ameddig szovjet megszallas volt, mindenki elhitette magaval, hogy o azert nem siekres, es az orszag azert egy tragyadomb, mert hat a szovjetek itt vannak, bezzeg ha Mo fuggetlen lenne, kolbaszbol lenne masnap a kerites, aztan a szovjetek elmentek a tehetsegtelenseg a kozepszeruseg meg maradt, es Mo tovabbra is sikertelen sot, sikertelenebb mint a szovjet era utolso eveiben. Azert aztan mivel ezzel szembenezni nem sikerult az orszagnak, jonnek azok a partok akik kitalalnak mindenfele hatterhatalmat meg brusszelt meg zsidokat meg barmit, hogy elmondhassak, hogy jojo, mar a szovjetek nincsenek itt, de ti azert vagytok loserek meg mindig mert hat ujabb hatalmas erok nyomnak el titeket, es nem akarjak, hogy boldoguljatok, gancsolnak benneteket, osszeeskuveseket szonek a hazatok ellen stb. Ebbol a mese es mitoszvilagbol ma 2 part osszeszedett kozel 80%-ot? Igyvalahogy.
A problemak gyokere sokkal melyebben van.
Válasz erre
1
5